Búslakodhatnak az amerikai lakástulajdonosok

Négy amerikai nagyvárosban is visszatérhet kísérteni a 2008-as gazdasági világválság, már ami az ingatlan-értékcsökkenést illeti.

Komoly problémát jelenthetnek az egekbe szökő kamatlábak és a csökkenő ingatlanárak az amerikai lakások értékére nézve a Goldman Sahcs előrejelzései szerint. A befektetési bank arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy négy amerikai városban következhet be a 2008-as ingatlanpiaci összeomláshoz hasonló értékromlás.

A kaliforniai San Jose, a kaliforniai San Diego, a texasi Austin és az arizonai Phoenix városaiban az amerikaiak valószínűleg először növekedést fognak tapasztalni, mielőtt drasztikus, több mint 25 százalékos csökkenés következne be.

Ha a visszaesések tényleg ilyen mértékben, ilyen rövid idő alatt következnének be, akkor az említett városokban a 2008-as gazdasági világválság idején tapasztaltakhoz hasonló helyzet állna elő. Az S&P CoreLogic Case-Shiller összetett indexe szerint az ingatlanárak akkor mintegy 27 százalékkal csökkentek az Egyesült Államokban.

A jelzáloghitelek kamatlába 2022-ben 3 százalékról 6 százalékra ugrott az Egyesült Államokban. A bank szerint a kamatlábak a jelenleg beárazottnál hosszabb ideig maradnak majd magas szinten, a tízéves kincstárjegyek hozama pedig 2023 harmadik negyedévében éri el a csúcsot. Ennek eredményeként a 30 éves fix jelzáloghitel-kamatlábra vonatkozó előrejelzésüket 6,5 százalékra emelték 2023 végére – ez 30 bázispontos emelkedést jelent a korábbi várakozásaikhoz képest.

A Goldman Sachs szakértői szerint elkerülhető lesz a széles körű jelzáloghitelezési stressz, így az árverezések erőteljes növekedése országszerte valószínűtlennek tűnik.

Ennek ellenére a délnyugati és csendes-óceáni partvidék túlfűtött lakáspiacai valószínűleg 25 százalékot meghaladó csúcsérték-csökkenéssel küzdenek majd, ami a 2022-ben vagy 2021 végén keletkezett jelzáloghitelek esetében a késedelmek magasabb helyi kockázatát jelenti.

A bank szerint San Joséban, San Diegoban, Austinban és Phoenix-ben azért lesznek idén a legalacsonyabbak az árak, mert a koronavírus-járvány alatti lakásépítési boom során az építkezők túlságosan elszakadtak a fundamentumoktól. Emellett a Goldman Sachs előrejelzése alapján számos északkeleti, délkeleti és középnyugati piacon enyhe korrekció várható.

Az ingatlanárak New Yorkban (-0,3 százalék) és Chicagóban (-1,8 százalék) várhatóan minimálisan csökkennek, míg Baltimore-ban (+0,5 százalék) és Miamiban (+0,8 százalék) drágulnak a lakások.


Mindenhol leépítésektől rettegnek az Egyesült Államokban

Az orosz-ukrán háború és annak hatásai a világ legnagyobb gazdaságának is komoly gondokat okoznak. Mindegy milyen amerikai ágazatról van szó, mindenhol elbocsátási hullámok söpörnek végig.

A leépítésekben a koronavírus-járvány hatásait túlbecsülő tech szektor tagjai járnak az élen. Legutóbb a Microsoft közölte, hogy 10 ezer munkavállaló elbocsátását tervezi, mivel a vállalat részvényeinek árfolyama több mint 20 százalékot esett egy év alatt.

Még nagyobb létszámleépítési kör lépett életbe az Amazonnál is, miután Andy Jassy vezérigazgató 18 ezer dolgozót elbocsátásáról tett bejelentést, főként a kiskereskedelmi és a HR-részlegről.

A nagyarányú leépítések trendje több hónapos múltra tekint vissza a technológiai vállalatoknál. A Facebook anyavállalata, a Meta még novemberben közölte, hogy több mint 11 ezer alkalmazottat bocsát el, és 2023 első negyedévére létszámstopot hirdet, és ezt követően a Google anyavállalata is leépítésekbe kezdett. Az Alphabet vezetősége 15 százalékkal csökkentette az alkalmazottak számát a vállalat egészségtudományi részlegénél, a Verily-nél, ami több mint 200 munkahely megszűnését jelentette.

Mindeközben a Salesforce január elején bejelentette, költségoptimalizálás miatt elbocsátja alkalmazottainak 10 százalékát, vagyis a cég több mint 7000 dolgozójától köszönnek el.

A kriptopénzek világában a Coinbase nemrég jelentette be, hogy a munkaerő 20 százalékát kívánja leépíteni, ami körülbelül 950 alkalmazottat érint, majd közölte, hogy leállítja működését Japánban.

A Twitternél is új szelek fújnak, mióta Elon Musk átvette a vezérigazgatói posztot a cég dolgozóinak száma nagyjából a felére redukálódott. A közösségi médiavállalat a közeljövőben további 50 alkalmazottat bocsáthat el.

Még a nagybankok sem maradtak immunisak az Egyesült Államokban tapasztalható gazdasági nehézségekre. A Goldman Sachs 3200 alkalmazottnak intett búcsút – ennyivel a 2008-as pénzügyi válság óta nem csökkent a pénzügyi intézet munkaerőbázisa –, míg a Morgan Stanley 2 százalékos létszámcsökkentésről tett bejelentést decemberben. A Bank of America részleges munkaerő-felvételi tilalmat rendelt el.

A médiaszektorban a Washington Post kiadója közölte a dolgozókkal, hogy létszámcsökkentésre kerül sor, ami a New York Times szerint 2023 elején várható. A CNN és a BuzzFeed szintén decemberben jelentett be elbocsátásokat, januárban pedig arról érkeztek hírek, hogy az NBC News és az MSNBC is leépítéseket hajt végre.


Alulteljesítenek az EU „bikái”

Egyre nagyobb bajban az Európai Unió legnagyobb gazdaságai. Az energiaválság közepette ráadásul az Egyesült Államok már kivetette hálóját a kontinens gyártóóriásaira, mellyel veszélybe kerülhet az európai ipar. A tagállamok vezetői most fontos döntés előtt állnak, ha elejét akarják venni a dezindusztrializációnak a kontinensen.

Az Eurostat legfrissebb adatai alapján 2,72 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene 2022 harmadik negyedévében az Európai Unióban az előző év azonos időszakához képest, míg a bővülés 8,75 százalékra tehető, ha a 2020-as statisztikát vesszük alapul. Nem rossz, mondhatnánk, viszont ha országokra bontjuk, baljós jelek olvashatók ki a termelési információkból.

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az elmúlt egy évben Bulgária (15,11 százalék), Dánia (14,5 százalék), Litvánia (10,99 százalék) és Lengyelország (10,62 százalék) ipara fejlődött a legjobban, míg Magyarország szintén az élmezőnyben, a hatodik helyen áll a rangsorban, 8,67 százalékos emelkedéssel. A lista sereghajtója Észtország (-4,85 százalék), de további 5 országban, Luxemburgban, Belgiumban és Szlovákiában is csökkent a termelés volumene.

A legnagyobb probléma azonban a táblázat közepén keresendő. Az EU-tagállamok GDP rangsorából a top 3, Németország (1,81 százalék), Franciaország (0,51 százalék) és Olaszország (0,19 százalék) ipari termelésének volumene is csak minimálisan bővült az elmúlt évben, a három ország százalékos növekedése együtt sem teszi ki az uniós átlagot. 2020 azonos időszakához képest valamelyest jobban néz ki a statisztika, de a 4,49 százalékos német, a 3,03 százalékos francia és a 4,37 százalékos olasz adat sem rengeti meg a világot, főleg az EU-s középértékhez mérten.

A három országból kettő ipari termelésének volumene ráadásul csökkent a 2015-ös bázisévhez képest: Németországban 4,5 százalékkal, Franciaországban 1,3 százalékkal űzik gyengébben az ipart. Ennél csak Luxemburg (5,2 százalék) tudott rosszabb teljesítményt felmutatni az elmúlt hét évben.

Némiképp más lenne a leányzó fekvése, ha az említett gazdaságok gyártási teljesítményének fejlődése azért lenne lassabb, mert közben hatalmas előrelépést érnek el a szolgáltatóiparban. Nos, ez sem teljesen igaz: az Eurostat – kevés országból elérhető – adatai szerint Németországban (19,45 százalék) és Franciaországban (20,02 százalék) is az EU-átlag (19,39 százalék) környékén nőtt a szektor produktivitása az elmúlt két évben. Csupán viszonyításként Magyarországon eközben több mint másfélszeresével, 30,76 százalékkal emelkedett a szolgáltatóipar teljesítménye.

Többek közt ennek köszönhetően a három országban a GDP növekedése is igencsak gyatra volt 2022 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Az Eurostat előzetes adatai szerint a leggyengébben Németország és Franciaország teljesített, náluk csak Lettország és Észtország recesszióba forduló gazdasága hozott rosszabb mutatókat.

Mindeközben Amerika és Kína is mérsékelten, de jobban teljesített az EU „bikáinál”. Az Egyesült Államokban a harmadik negyedév végén 2,4 százalékkal bővült az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, míg kétéves távlatban 6,96 százalékos volt az emelkedés. Kínában pedig a koronavírus-járvány miatt bevezetett zéró-Covid politika ellenére is 3,6 százalékkal nőtt 2022-ben az ipari mutató. Előbbi országban 3,2 százalékkal, utóbbiban 3,9 százalékkal emelkedett a GDP.

A fent említett adatok és az egyre mélyülő válság mellett szintén aggasztó, hogy az évszázados múltra visszatekintő európai ipar jövője sűrű ködbe burkolózik. Az energiaköltségek – amelyek az orosz-ukrán háború, és az EU-s szankciókat követő ellátási problémák miatt 2022-ben rekordszintre ugrottak – sok gyártó számára túl magasak ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, ha a kontinensen képzelik el jövőjüket. Az energiaválság olyan energiaigényes ágazatokat érint különösen érzékenyen, mint az üvegipar, a vegyipar, a fémipar, a műtrágya-, cellulóz- és papírgyártás, a kerámiaipar és a cementipar, melyek együttesen nyolcmillió embert foglalkoztatnak.

Mindemellett az amerikai 369 milliárd dolláros „inflációcsökkentő” támogatási csomag, avagy a zöld beruházásokat bevállaló gyártóknak belógatott gátlástalan mézesmadzag, tömegével vonzza az Atlanti-óceánon túlra – az unió állítólagos szövetségeséhez – a vállalkozásokat.

A Kína és a protekcionista Egyesült Államok által támasztott, egyre növekvő gazdasági versenyben jelenleg Európa – az amerikaiak közreműködésével – összekötött cipőfűzőkkel próbálja tartani a lépést vetélytársaival. Ha nem történik előrelépés az európai ipari szereplők támogatásában, a kontinens összes termelőágazatában megkezdődhet a „dezindusztrializáció”, mely tömeges elbocsátásokhoz vezethet.

Ebben az esetben a károsanyagkibocsátás lesz az országok legkisebb problémája, hiszen erős ipari bázis nélkül Európa ellátásbiztonságát, exportképességét és munkahelyteremtési lehetőségeit komoly veszély fenyegeti.


Az ítélet napja közeleg Svédországban

Svédországban komoly zuhanás előtt állnak az ingatlanárak. Az ország korábbi jegybankelnöke a háztartások eladósodottságára figyelmeztetett.

Az ingatlanárak az elmúlt évtizedben meglehetősen megbízhatóan emelkedtek az északi államban. Ezt a rendkívül alacsony kamatlábak segítették elő egy olyan rendszerben, ahol az emberek jelzáloghiteleinek mintegy felét változó kamatozással, a többit pedig rövid távú fix kamatozással finanszírozták.

Most azonban az ingatlanok értéke zuhanásnak indult. A 2006 és 2022 között a svéd Riksbankot vezető Stefan Ingves szerint a piac „diszfunkcionális” jellege miatt ez a visszaesés nem meglepő.

Kitartóan újra és újra elmondtam, hogy a háztartási szektor adósságszintje egyszerűen túlságosan magas, és eljön majd a leszámolás napja, amikor a kamatok emelkedni fognak. Most a kamatok emelkedtek” – nyilatkozta a CNBC-nek.

Most szinte pontosan az történik, amire számíthattunk, vagyis a háztartásoknak többet kell fizetniük, és a kamatérzékenység sokkal magasabb” – fogalmazott.

A járvány előtti szint térhet vissza

A koronavírus-járvány idején a lakásárak Európa-szerte emelkedtek, és ez alól Svédország sem volt kivétel. Az ingatlanok iránti kereslet az egekbe szökött, mivel az otthonról történő munkavégzés és a belföldi nyaralások előnyben részesítése arra késztette az embereket, hogy többet fordítsanak lakhatási körülményeikre.

A Nordea Bank adatai szerint a lakásárak átlagosan 30 százalékkal emelkedtek a 2020. januári, járvány előtti szinthez képest. Ennek oka, hogy a Riksbank jelzálogleveleket kezdett vásárolni, megpróbálta csökkenteni a kamatokat, és ezzel tovább szította tüzet az ingatlanpiacon.

Most azonban az árak drasztikusan csökkennek, így a szakértők szerint az árak 2023-ban megközelíthetik a pandémia előtti szintet.


Munka van dögivel, de már megjelent a recesszió árnyéka

Nem változott a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban 2022 novemberében az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Több országban tartósan magas a foglalkoztatottság, ez azonban a háború miatt egyébként is magas inflációval párosítva a recesszió előszobáját jelentheti.

Közzétette legfrissebb mérését a munkanélküliek gazdaságilag aktívakhoz való arányáról az Európai Unió 27 tagállamában, valamint további három országban (Egyesült Államok, Japán, Izland) az Eurostat. A harmonizált adatokból kiderül, hogy az EU-ban összesen 12 országban maradt 5 százalék alatt a munkanélküliségi ráta.

A mért országok közül Japán, Csehország, Németország és Lengyelország hozott novemberben is 3 százalékos vagy az alatti mutatót, míg a lista legvégén Görögország és Spanyolország szállította a két kiemelkedően negatív értéket 11,4, illetve 12,4 százalékkal.

A korcsoportok tekintetében továbbra is az ifjak és pályakezdők között a legmagasabb az arány. 2022 novemberében a fiatalok (15-25 éves korcsoport) munkanélküliségi rátája átlagosan 15,1 százalék volt az EU-tagországokban, ami 0,1 százalékos emelkedést jelent októberhez képest. 2021 novemberéhez viszonyítva az ifjúsági munkanélküliség az EU-ban 180 ezer fővel nőtt.

Az előző hónapban mért adatokhoz képest 11 országban csökkent, 12-ben nőtt, 8 országban pedig azonos maradt a munkanélküliséget jelző mutató. A legtöbben Svédországban (0,5 százalék) és Litvániában (0,2 százalék) találtak állást, míg a munkanélküliek aránya Ausztriában (1 százalék) és Cipruson (0,6 százalék) emelkedett a legjobban.

Éves szinten az EU-ban 0,5, az euróövezetben 0,6 százalékkal csökkent a munkanélküliség, a legnagyobb változás Görögországban (-1,7 százalék), Olaszországban (-1,2 százalék), Svédországban (-1,1 százalék), Spanyolországban (-1 százalék), Cipruson (+0,9 százalék) és Dániában (+0,6 százalék) következett be. A munkanélküliek aránya az elmúlt egy évben összességében 18 EU-tagországban zsugorodott.

Magyarországon novemberben 0,5 százalékkal nőtt a munkanélküliek aránya, míg a megelőző év azonos időszakához képest 0,3 százalékos az emelkedés. Hazánk ennek ellenére is összességében a 10., az uniós tagországok között pedig a 8. helyen áll, 4,1 százalékos mutatóval, mellyel az uniós átlagot még mindig 1,9 százalékkal előzi meg. A fiatal foglalkoztatottak körében a munkanélküliségi ráta 12 százalék, ami szintén 3,1 százalékkal jobb az EU-s értéknél.

Több arra mutató megfigyelés született az elmúlt években, hogy a tartósan alacsony munkanélküliségi ráta idővel recessziót eredményez. A munkát keresők csökkenő aránya azt jelzi, hogy elfogy a munkaerő, ami versenyhelyzetet hoz létre a vállalatok között. Ez béremeléseket von maga után, amelyeket azonban a cégek beépítenek a termékek és szolgáltatások árába, ezzel növelve az inflációt.

Az emelkedő inflációra a jegybankok monetáris szigorításokkal, kamatemelésekkel reagálnak, amelyek viszont csökkentik a gazdasági aktivitást, és negatívan hatnak a kockázatos eszközök árfolyamára.

Ez a folyamat idén a háborúnak köszönhetően már a munkát keresők arányának fogyatkozása nélkül is végbe ment. A legtöbb uniós országban megfigyelhető csökkenő munkanélküliségi ráta pedig tovább növeli a gazdasági aktivitás visszaesésének esélyét.


Indiában más utat járnak be az elektromos járművek

A dél-ázsiai országban is felpörgetnék az elektromos járműipart, de a helyi igényekhez igazították a terveket.

Amikor valaki az elektromos járművekre gondol, általában az autók jutnak eszébe. Az olyan márkák, mint az amerikai Tesla és a Rivian, vagy a kínai Nio és XPeng globális értékesítése ugrásszerűen nőtt az utóbbi időben. Csak 2022 első negyedévében kétmillió elektromos járművet adtak el, ami jelentős bővülés a szektorban az egy évtizeddel ezelőtti állapothoz képest, amikor az eladások világszerte mindössze 120 ezer autót értek el.

India azonban más. Míg az Egyesült Államok és Kína a villanyautók bevezetésére összpontosít, addig a világ ötödik legnagyobb gazdaságában a kétkerekű járművek, így a robogók, mopedek és motorkerékpárok uralják a piacot.

A kétkerekűk iránti magasabb kereslet nem meglepő. Az elmaradott közúti infrastruktúra és az alacsonyabb személyi jövedelmek miatt az emberek számára ezek a járművek kényelmesebbek és megfizethetőbbek, mint az autók.

Ennek ellenére az elektromos járművek elfogadottsága továbbra is alacsony az országban, ahol az ékesítésnek csak mintegy 2 százalékát teszik ki. Az indiai kormány azonban ambiciózus célokat tűzött ki a villanymotorral szerelt közlekedési eszközök elterjedésének növelésére a következő évtizedben, főleg a kétkerekűkre összpontosítva.

A Bain & Company decemberben közzétett előrejelzései szerint 2030-ra az indiai eladások várhatóan 40 és 45 százalék közötti mértékben emelkednek, vagyis évente körülbelül 13 millió új elektromos járművet adnak majd el.

Ezzel párhuzamosan – az előrejelzés szerint – a négykerekű járműágazat 2030-ig csak 15-20 százalékos bővülést fog elérni, ami évi egymillió új eladást jelent majd. Ennek az oka az, hogy többnyire csak olyan sofőrök vesznek autót az országban, akik a városon kívül, hosszabb útvonalakon közlekednek.

A Bain & Co. szerint az indiai elektromos járműipar teljes ellátási láncának bevétele 2030-ra eléri majd a 76–100 milliárd dollár közti értéket.


Elszámolta magát a svájci jegybank, rekord veszteség lett belőle

Főleg a szárnyaló frankárfolyamnak köszönhetően elképesztő összeget veszített a Svájci Nemzeti Bank 2022-ben.

Eddigi, 115 évre visszanyúló történetének legnagyobb, mintegy 132 milliárd svájci frankra (53 ezer milliárd forint) rúgó éves veszteségét könyvelte el a Svájci Nemzeti Bank (SNB) tavaly. Ez valamivel többnek felel meg, mint Marokkó éves GDP-je, és a svájci bruttó hazai összterméknek is az egy százalékát teszi ki.

A legutóbbi, 2015-ben felállított negatív rekord labdába sem rúghat a mostani mellett. Az akkori 23 milliárd frankot közel ötszörösen túlszárnyalta az idei veszteség, ami a 2021-es 26 milliárd frankos nyereséget is eltörölte.

Az SNB a devizapozícióin – a több mint 800 milliárd frank értékű részvény és kötvény, melyet a valuta gyengítésére indított hosszú kampány során vásárolt – 131 milliárd frank veszteséget ért el. Az utóbbi időben a frank jelentősen erősödött az euróhoz képest, ami árfolyamveszteségekhez vezetett.

A globális részvénypiacok gyengültek, a kötvényárak pedig számottevően csökkentek tavaly, mivel a jegybankok, köztük az SNB is, világszerte kamatemeléssel igyekeztek gátat szabni a háború kirobbanását követő inflációnak. Az SNB esetében az egyetlen pozitívum a bank aranykészlete, melynek 400 millió frankkal nőtt az értéke 2022-ben.

A jegybank közleménye szerint a 2022-es veszteség azt jelenti, hogy nem fogja tudni teljesíteni a szokásos kifizetéseit a svájci központi és regionális kormányoknak. A kifizetések tavaly 6 milliárd frankot tettek ki, így hiányuk komoly érvágást jelenthet.

A rekordveszteség mindazonáltal nem fogja radikálisan átalakítani az SNB pénzügyi politikáját, melynek keretein belül 2022-ben háromszor emelte a jegybanki alapkamatot.

Az SNB kolosszális veszteségei egyáltalán nem fogják megváltoztatni a monetáris politikáját” – mondta a Reutersnek Karsten Junius, a J. Safra Sarasin közgazdásza. Hozzátette, a bank jó hírneve segít abban, hogy ne kelljen komoly változtatásokat életbe léptetnie.


Bajban a brit kiskereskedők

Megterhelő volt a tavalyi év a brit kiskereskedelmi ágazat számára. Az Egyesült Királyságban több üzlet zárt be, mint az elmúlt öt évben bármikor. Hiába a megdöbbentő számok, a 2023-as jóslat sem fényesebb.

A brit Kiskereskedelmi Kutatóközpont (Centre for Retail Research – CRR) elemzése szerint 2022-ben naponta átlagosan 47 üzlet húzta le végleg a rolót. A felmérésből kiderül, egy év alatt összesen 17 145 üzlet zárt be, majdnem 50 százalékkal több, mint a 2021-ben, a koronavírus-járvány idején.

A CRR azt is közölte, hogy 2022-ben – az online szektort is beleértve – 151 474 kiskereskedelmi munkahely szűnt meg az Egyesült Királyságban, ami 43 százalékkal haladja meg az előző évi adatokat.

A felmérés szerint 5509 üzlet azért zárt be, mert a kiskereskedők csődbe mentek, és valamilyen formában fizetésképtelenné váltak, míg további 11 636 boltban független kereskedők húzták le a rolót, vagy a nagyobb kereskedők költségcsökkentő programjainak részeként váltak létszámfelettivé.

A nagy, azaz a tíz vagy több üzlethelyiséggel rendelkező láncok által okozott üzletbezárások száma ezzel szemben 56 százalékkal csökkent, mivel a rosszul teljesítők többsége már az előző években összeomlott. A 2022-ben csődeljárás alá került kiskereskedők közé tartozott a Joules ruházati üzletlánc és a McColl's vegyesboltlánc is. A Next végül összefogott a Joules alapítójával, hogy kivásárolja a vállalatot a csődeljárásból, a McColl's-t pedig a Morrisons vette meg, de mindkét esetben üzletbezárások és munkahelyek megszűnése volt a következmény.

A CRR igazgatója, Joshua Bamfield szerint a cégek csődje helyett most inkább az ésszerűsítés, vagyis a költségek csökkentése a bezárások fő mozgatórugója. Várakozásai alapján ez a tendencia 2023-ban is folytatódni fog, sőt, néhány nagyágyú is csődbe mehet.

Az Altus Group ingatlantanácsadó becslése szerint a kiskereskedőknek és a bérbeadóknak április 1-jétől a következő adóévben közel 1,1 milliárd fontot kell majd fizetniük a három hónapja üresen álló üres üzletek után fizetendő iparűzési adó fedezésére.


Az építőipar fellendítése helyett vásárlástilalom

Furcsa lépéssel próbálja elősegíteni a kanadai kormányzat az állampolgárok saját ingatlanhoz jutását. Miközben a piac egyre lassul, kitiltják a külföldi vevőket.

Január 8-tól a következő két évben megtiltják Kanadában a külföldi állampolgároknak, hogy az országban ingatlant vásároljanak. A szokatlan húzással a kormányzat az országban tapasztalható ház- és lakáshiányt kívánja orvosolni.

A törvény nem terjed ki a menekültekre és az állandó lakosokra, illetve csak a városokban lévő ingatlanokra vonatkozik, a turisztikai létesítményekre, például az országban igen népszerű nyári faházakra nem.

Justin Trudeau miniszterelnök és liberális pártja szerint a külföldi befektetők felhajtják az árakat, megnehezítve ezzel a kanadaiak ingatlanhoz jutását. Számos szakértő fejezte ki aggodalmát az új törvénnyel kapcsolatban, mondván, az várhatóan nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket.

A kanadai nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint ugyanis a külföldiek a kanadai lakástulajdonosok kevesebb, mint 5 százalékát teszik csupán ki.

Az ingatlanpiac az elmúlt hónapokban erőteljes lassulást mutatott Kanadában a központi bank inflációkezelő kamatemelései miatt. A Kanadai Ingatlanszövetség (CREA) adatai szerint a múlt hónapban a házak átlagos ára 630 ezer kanadai dollár volt, szemben az egy évvel ezelőtti 800 ezer kanadai dolláros értékkel.

A CREA szerint a törvény helyett inkább az új lakások építésének felgyorsítására kellene fókuszálni.


Félig már megoldódtak az Apple gondjai

A koronavírus-járvány miatti lezárások hatásai még mindig visszafogják az Apple gyártási kapacitását Kínában, a termelés azonban lassan kezd felzárkózni a drágább iPhone Pro modellek iránti kereslethez.

A vállalat legdrágább modelljei – mint az iPhone 14 Pro Max, amelynek az ára körülbelül 1100 dollárnál kezdődik az Egyesült Államokban – szerves részét képezik az Apple bevételnövelő stratégiájának most, hogy a globális okostelefon-piac növekedése lassul.

A stratégia októberben siklott ki, amikor a járvány a Foxconn Technology Group által Csengcsou városában működtetett iPhone Pro modellek fő gyártóbázisát sújtotta. Kezdetben a helyi dolgozók a szigorú koronavírus-intézkedések miatt csak a munkahelyük és a lakhelyük között utazhattak. A részleges lezárás következtében egyes munkások elhagyták a térséget, mások pedig összecsaptak a rendőrséggel, ezzel is akadályozva a termelést.

Most azonban, hogy Kína feloldotta a pandémiás korlátozások döntő többségét, az ország üzemeiben a legfontosabb kérdés a munkavállalók egészsége és a munkaerő megtartása. December 8-án az Apple egyetlen csúcskategóriás iPhone-modelleket összeszerelő vállalata közölte, hogy több mint 50 napot követően üzemében a szabályok visszatértek a régi kerékvágásba. A hírek szerint a létesítmény iPhone-okat gyártó részlegei valamelyest helyreálltak, és körülbelül 70 százalékos kapacitással működnek.

A tajvani székhelyű TrendForce kutatócég szerint a munkaerőhiány így is közbe szólhat. Az előrejelzésük alapján 47 millió darab iPhone-t tudnak majd legyártani 2023 első negyedévében, 22 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ez a becslés jócskán elmarad az október végén kiadott 56 millió darabos korábbi célkitűzéstől.

A sokszor csak iPhone City-ként emlegetett csengcsou-i üzem csúcsidőben akár 300 ezer dolgozót is foglalkoztat az iPhone-ok és más Apple-termékek gyártása során. A Counterpoint Research piackutató cég szerint volt olyan időszak, amikor a városban készült az iPhone Pro termékcsalád 85 százaléka.

A Foxconn a nehézségek miatt az iPhone-gyártás egy részét a déli Sencsen városában található létesítményeibe helyezte át, ám ez úgy tűnik nem elég az amerikai tech óriásnak.

Függetlenül a rövid távú termelési hullámvölgyektől, a Fox News belső forrásai szerint az Apple közép- és hosszú távon arra törekszik, hogy az ellátási láncát Kínán kívül több helyre, például Indiába és Vietnamba is kiterjessze. Ennek oka, hogy az elmúlt év rávilágított arra, milyen politikai és üzleti kockázatokkal jár, ha a gyártásban ilyen mértékben Kínára támaszkodnak.


Újabb járvány miatt bosszankodnak az amerikaiak

Melyik tűnt el előbb: a tyúk vagy a tojás? A tradicionális fejtörővel szemben erre a kérdésre könnyebb választ találni az Egyesült Államokban, ahol az emelkedő élelmiszerárak közül Empire State Buildingként magasodik ki a tojás drágulása.

A tojás átlagára 49,1 százalékkal ugrott meg az előző év azonos hónapjához képest novemberben az Egyesült Államokban. Az amerikai statisztikai hivatal adatai szerint ez volt a legnagyobb éves növekedés az országban az élelmiszerek tekintetében.

Nem csoda, ha az amerikaiak hüledeznek. Összehasonlításképpen: az „otthoni élelmiszerek” átfogó kategóriájában átlagosan 12 százalékos volt a drágulás ugyanebben az időszakban.

Bár a legtöbb áremelkedést 2022-ben az orosz-ukrán háborúnak tudhatjuk be, ebben az esetben az Egyesült Államok történetének leghalálosabb madárinfluenza-járványánya volt a rendhagyó változás fő oka.

A madárinfluenza elég ritka az országban, az elmúlt 15-20 évben egyszer jelentett komoly problémát, 2015-ben, amikor 50,5 szárnyas fertőződött meg. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium december 28-i adatai szerint azonban 2022-ben mintegy 57,8 millió csirkét, pulykát és kacsát érintett a megbetegedés az országban.

A rendkívül fertőző vírus a csirkék 90-100 százalékával végez, gyakran 48 órán belül. A terjedés megakadályozására a szövetségi szabályok miatt ráadásul a gazdáknak le kell ölniük a megmaradt madarakat is.

Idén mintegy 40 millió tojótyúk pusztult el a madárinfluenza miatt. Az Egyesült Államokban december 1-jén így összesen 375 millió volt a tojóállomány, 5 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A tojás mennyisége ezzel párhuzamosan csökkent. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) december 20-án kiadott adatai szerint novemberben mintegy 8,9 milliárd tojást termeltek, szemben a 2021. decemberi 9,7 milliárddal.

A madárinfluenza jellemzően a tavaszi vonulás idején kezd el terjedni, és nyárra eltűnik. Idén azonban a vírus szeptemberben újra megjelent Amerikában, ahol épp azon időszak előtt kezdett el tovább pusztítani, amikor a legnagyobb a kereslet mutatkozik a tojásra. A fogyasztók ugyanis az év utolsó három hónapjában jelentősen többet vásárolnak a termékből hálaadásra és az ünnepi lakomákra.

Az USDA októberi kilátásokról szóló jelentésében arra is kitért, hogy a tojás iránti fogyasztói keresletet felfelé hajtotta, hogy az egyre növekvő élelmiszer-infláció közepette az amerikaiak elfordultak a drágább fehérjeforrásoktól.

Hiába akartak azonban a fogyasztók így spórolni, a fogyasztóiár-index alapján a tojás ára csak novemberben 2,3 százalékkal, októberben pedig 10,1 százalékkal emelkedett. A szakértők szerint 2023 első negyedévében még csillagászati összegeket kell majd fizetni a tojásért, utána viszont a kereslet csökkenésével normalizálódhat a helyzet.

Volt kihívója a tojásnak

Az alábbi listában 15 olyan alapvető élelmiszert vettünk sorra, amelyek áremelkedése nagyban befolyásolja az amerikai háztartások megnövekedett kiadásait 2022-ben.

Külön bontva a tojás drágulását csak a margariné tudja megközelíteni, 47,7 százalékkal. A hústermékek közül a löncshús és a virsli ára emelkedett a leginkább, de – többek közt a madárinfluenza miatt – a csirke (12 százalék) és a pulyka (17,9 százalék) esetében is jelentős volt a változás.

 


New York is beszállt a drogbizniszbe

Megnyílt az első legális, rekreációs célú marihuána bolt New Yorkban. Várhatóan további közel három tucatnyi üzlet kezdi meg az eladásokat a következő hónapokban. Bár nem ez minden polgár álmainak netovábbja, egy hasznos „mellékhatása” azért lehet.

A Nagy Almában 2021 márciusában legalizálták a marihuána-fogyasztást rekreációs célokra, így az első eladásra szakosodott bolt már egy ideje váratott magára. A Housing Works Cannabis Co., az első, Lower Manhattanben található üzlet december 26-án, helyi idő szerint délután 4:20-kor nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt.

A tisztviselők most azt remélik, hogy az Egyesült Államok negyedik legnépesebb városa virágzó piac lesz a legális drogok számára, amivel aztán nagyot kaszálhatnak. A New York Post szerint a minden termékre kivetett 13 százalékos kiskereskedelmi adóval az állam 1,25 milliárd dollár adóbevételre tehet szert a következő hat évben.

Ma, ahogyan azt a kannabisztörvényben lefektettük, megkezdjük a bevételek beszedését, amelyeket újra befektetünk az állam azon közösségeibe, amelyeket a kábítószertörvények egyenlőtlen végrehajtása és a tömeges bebörtönzés tönkretett” – mondta Crystal Peoples-Stokes, a közgyűlés többségi vezetője csütörtöki nyilatkozatában.

A törvényes üzleteknek azonban előbb versenyre kell kelniük a csúcsra járatott feketepiaccal, amelynek előnye, hogy nem terheli adó, így kedvezőbb árakat szabhat.

Eric Adams, New York demokrata polgármestere a hónap elején jelentette be az engedély nélküli létesítmények elleni fellépést.

Nem hagyjuk, hogy a legális kannabisz által kínált gazdasági lehetőségeket az engedély nélküli létesítmények elragadják” – mondta az egykori rendőrkapitány.

Vagyis, végre tényleg felcsillant a remény a New York-iak számára, hogy az állam felszámolja az illegális drogbizniszt, hiszen a vezetőséget most már üzleti érdekek fűzik hozzá, hogy végre végleg elűzze az utcákról a veszélyes bandákat és dílereket.


Drága multaság lett az amerikai menza

Az amerikai statisztikai hivatal legfrissebb adatait böngészve egészen brutális emelkedés figyelhető meg az egyik legérzékenyebb szektorban. Az étkeztetés ára az általános és középiskolákban novemberben több mint három és félszeresére nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest.

Nehéz helyzetbe kerültek a családok 2022-ben az Egyesült Államokban. Míg a világjárvány idején az iskolai étkezés jövedelemtől függetlenül teljes mértékben ingyenes volt az állami iskolákban mindenki számára, az idei tanévre lejárt az erről szóló rendelet, így a pandémiás és háborús infláció egyszerre szakadt az amerikai szülők nyakába.

A 254,1 százalékos drágulás – a tavalyi ingyenes menük torzító hatása mellett – többek közt az elszabaduló energia- és élelmiszerárak miatt következhetett be. A gáz 15,5, az elektromos áram 13,7 százalékkal kerül többe az Egyesült Államokban tavaly novemberhez képest, míg az élelmiszerek ára összességében 10,6 százalékkal emelkedett. Emellett az iskolák költségeit a munkaerőhiány is növeli. A kevesebb menzai dolgozó miatt több előre csomagolt terméket kell vásárolniuk, ami tovább drágítja a szolgáltatást.

Eközben a szülőknek sem könnyebb. Ugyanúgy többet kell fizetniük az energiáért és az élelmiszerekért, mint az intézményeknek, de közben az iskolába járás is drágább lett: az üzemanyag 10,8 százalékkal többet von el a családi kasszábból, ha autóval viszik iskolába a poronytot, a tömegközlekedésért pedig 23,8 százalékkal kell többet fizetniük, mint tavaly.

A családok kiadásai az alábbiak szerint alakultak novemberben az előző év azonos időszakához képest:

Az idei tanévben egy négytagú, legfeljebb 36 075 dollár (13,6 millió forint) éves jövedelmmel rendelkező családban élő diák jogosult az ingyenes iskolai étkeztetésre. A kereseti limit meghatározásánál azonban nem vették figyelembe az államok és régiók közti markáns különbségeket. Ennél is fontosabb, hogy ez az összeg jóval alacsonyabb, mint egy négytagú família tényleges megélhetési költsége bármelyik államban 2022-ben. Tehát, szinte senki nem esik bele az ingyenes étkeztetés kategóriájába.

Pedig statisztikai adatok is alátámasztják az ingyenes iskolai étkezés előnyeit. Krista Ruffini, a Georgetown Egyetem professzorának kutatása szerint azon intézményeknél, amelyek minden diák számára ingyenes étkezést biztosítottak, pozitív tanulmányi és magaviseleti változásokat figyeltek meg azoknál a diákoknál, akik egyébként nem feleltek volna meg ehhez szükséges jövedelmi feltételeknek.

Néhány állam vezetése már korábban megtette a lépéseket, hogy betöltse az ingyenes étkezési jegyek hagyta űrt. Colorado lakosai – Kaliforniához és Maine-hez csatlakozva – októberben szavazták meg, hogy az egészséges iskolai étkeztetést mindenki számára elérhetővé tegyék. Massachusetts, Nevada és Vermont pedig törvényt fogadott el az ingyenes iskolai étkeztetés kiterjesztéséről a 2022-2023-as tanévre.

Más államokban is hasonló jogszabályok vannak folyamatban, ami rendkívül fontos, hogy az amerikai kormány végre felfigyeljen a családok egyik legégetőbb problémájára.


Váratlan befutó az autógyártók között

Ritkán titulálhatjuk egy szektor legjobban teljesítő szereplőjének azt a vállalatot, amely részvényeinek ára csökkent az év folyamán, az autógyártók közt mégis ez a helyzet. Bár idén főleg a gyengélkedő Tesla „lopta el a show-t”, a Ferrarinál szomorkodhattak a legkevésbé a veszteségek miatt.

„Mindössze” 18 százalékos visszaesésével a maranellói vállalat volt az év legjobban teljesítő autómanufaktúrája 2022-ben a tőzsdén. A részvénypiac tíz legnagyobb kapitalizációval rendelkező cégének papírjai átlagosan 36,38 százalékkal értek kevesebbet november 29-én, mint az év elején, a Ferrari mégis viszonylag jól megúszta az idei bezuhanást.

Mi volt ennek az oka? Először is, a csúcskategóriás autók nagy múltú gyártóját nehéz egy lapon emlegetni a legtöbb piaci szereplővel: az év végéig várhatóan 13 ezer sportkocsit értékesít majd, kevesebbet, mint a szektor egyik óriása, a General Motors egyetlen nap alatt. Ezek az autók azonban elképesztő összegek, a FactSet oldal becslése szerint átlagosan 322 ezer dollár (120,78 millió forint) megfizetése után gurulnak ki a kereskedésekből.

A második, talán még jelentősebb indok, hogy a Ferrari célközönségének vásárlóerejét nem befolyásolja érdemben a magas infláció, így a kereslet miatt nem kell aggódia a vezetőségnek. Benedetto Vigna, a cég vezérigazgatójának harmadik negyedéves eredménybeszámolóján elhangzott, a legtöbb idei gyártásra tervezett Ferrari-modell már november elejére elfogyott. Arra számítanak, hogy a gazdasági helyzettől függetlenül 2023-ban sem lesz gond az eladásokkal.

Nincs okunk kételkedni Vigna szavaiban. A Ferrari számos új modellel készül, hogy a várólista továbbra is hosszú legyen. Köztük az első SUV-szerű járművével, a Purosangue névre keresztelt elegáns, V12-es motorral hajtott négyajtós modellel, amely eladási ára az Egyesült Államokban 400 ezer dollár (150 millió forint) körül kezdődik.

A csúcsautó iránt még ennyiért is élénk az érdeklődés. Bár a Ferarri még néhány hónapig nem is kezdi el szállítani a Purosangue-t, a vállalat a múlt hónapban ideiglenesen felfüggesztette a megrendeléseket, miután az első két évre minden modellt előre értékesített.


A járvány „jótékony” hatásait is eltörölte a háború

A koronavírus-járvány utáni fellélegzést követően derült égből villámcsapásként érte az európai háztartásokat az orosz-ukrán háború, és az uniós szankciós politika következtében elszabadult infláció. A korlátozások feloldását követő költekezéssel csökkent a megtakarítási ráta a térségben, az ukrajnai konfliktus miatt azonban elmaradt a visszapattanás.

Nagymértékben csökkent a háztartások bruttó megtakarítási rátája az Európai Unióban és az Eurozónában 2022 első felében. Ez nem meglepő, hiszen az árak egész évben emelkedtek, a legtöbb államban pedig rekordot, de legalább 30 éves csúcsot döntött a pénzromlás mértéke.

A háztartások bruttó megtakarítási rátája azt mutatja, hogy a háztartások adott időszakban rendelkezésre álló jövedelmük – kiegészítve a magánnyugdíjpénztárak nettó vagyonváltozása miatti korrekcióval – hány százalékát halmozzák fel későbbi szükségleteik teljesítése céljából pénzügyi eszközökben, illetve tőkejavakban. A rendelkezésre álló jövedelem fennmaradó részét fogyasztásra, azaz az adott időszakban felmerült szükségletekre fordítják.

Kifejezetten jó év volt 2020 a háztartások számára. A pandémiás lezárások miatt nem volt mire költeni, a – sok esetben ma is alkalmazott – home office elterjedésével pedig további spórolásra nyílt lehetőség, így nőtt a megtakarítások aránya. A vállalatok már a korlátozások alatt is jókora áremeléseket hajtottak végre, a megszüntetésüket követően pedig a várakozásoknak megfelelően megugrottak a költekezések. Az Eurostat adataiból viszont az látszik, hogy 2022-ben ahelyett, hogy ismét elindult volna felfelé, még tovább csökkent a megtakarítások mértéke. Az európai háztartások, főleg a nyugati államokban nehezen birkóztak meg az idei kihívásokkal.

Az uniós átlag 2022 második negyedévében 12,55 százalékra csökkent, ami előző év azonos időszakánál 5,76 százalékkal, a 2020-ban mért értékeknél 11,34 százalékkal volt kevesebb. Az Eurozónában ehhez képest még rosszabb volt a helyzet, 2021-ben 5,97 százalékkal, 2020-ban 12,09 százalékkal többet tudtak félretenni a háztartások.

Az elmúlt két év legnagyobb vesztesei a lengyelek, akiknél a 21,65 százalékos csökkenés azt jelenti, nemcsak hogy nem tudnak spórolni, a háztartásoknak még az eddig felhalmozott tőkéjükhöz is hozzá kell nyúlniuk a túléléshez. A megtakarítási ráta Spanyolországban, Portugáliában, Írországban, és Belgiumban esett még vissza az EU-s átlag felett, bár utóbbi két ország közül az írek ennek ellenére is a legjobban, a belgák pedig a középértéket meghaladva teljesítenek a spórolás terén.

A mért országok közül Dánia (-1,7 százalék) és Magyarország (-1,92 százalék) háztartásai érezték meg a legkevésbé a járvány és a háború inflációs hatásait.

 

A 2022-es adatokat tekintve hét ország teljesített az uniós középérték felett, hat pedig alatta (Csehországból és Görögországból nincs elérhető információ ebben az időszakban). Írországot (21,43 százalék) Hollandia (19,54 százalék) és Németország (19,52) követi, míg Magyarország (14,6 százalék) a hatodik helyen található a rangsorban.

A magyar háztartások 2013-ban kerültek először az uniós átlag fölé, majd egy rövid 2020 eleji mélyrepülést követően ismét visszatértünk az EU jobban teljesítő nemzetei közé. Fordított utat jártak be a spanyolok: 2020-ban még az EU átlag fölött spóroltak a háztartások, 2022-ben viszont már a lista hátsó felébe estek.

 

Bár a statisztikai adatok kis csúszással érkeznek, mi már megéltük 2022 második felét. Az árak tovább emelkedtek, így szinte bizton állítható, hogy a hiányzó két negyedév értékei a fent említetteknél is rosszabbak lesznek az EU-ban. Az infláció tetőzését a szakértők a tagországok többségében jövőre várják, így eltarthat még egy darabig, míg az európai háztartások ismét stabilan tudják halmozni megtakarításaikat.


Egyre nagyobb teret hódítanak a robotaxik Kínában

A kínai Baidu Inc. technológiai vállalat bejelentette, hogy kereskedelmi forgalomba hozott, sofőr nélküli robotaxi-szolgáltatásának jelentős bővítését tervezi Hubei tartomány fővárosában, Wuhanban, azzal a céllal, hogy 2023-ra a világ legnagyobb vezető nélküli fuvarmegosztó szolgáltatási területét hozza létre a helyszínen.

A kínai Google-ként is ismert cég nem aprózza el a terjeszkedést. Megháromszorozza működési területének méretét, növeli a szolgálatban lévő robotaxik számát, valamint kiterjeszti működési idejét a kulcsfontosságú esti órákra is Wuhanban. A Baidu a tervek szerint 2023-ban további 200 sofőr nélküli önvezető utasszállító járművet helyez üzembe országszerte.

A bővítéssel a vállalat Apollo Go autonóm fuvarozási szolgáltatási platformja immár 130 négyzetkilométeres területet fed le, és 1 millió lakost szolgál ki Wuhanban.

A sofőr nélküli robotaxi-szolgáltatás működési idejét a wuhani Junshan New Townban 19 órától 23 óráig meghosszabbították, hogy jobban ki tudják elégíteni a lakosság esti utazási igényeit. Jelenleg a Baidu az első és az egyetlen olyan szállító Kínában, amely kereskedelmi forgalomba hozott, robotaxi szolgáltatást nyújt az esti órákban.

https://www.youtube.com/watch?v=kDvnHXuvoRY

Közép-Kína egyik vezető autóipari innovációs központjaként Wuhan élen jár az autonóm vezetést támogató szabályozások bevezetésében. Jelenleg a város több mint 400 kilométernyi útja rendelkezik intelligens hálózattal, mellyel Kína élvonalába tartozik. A Baidu ennek köszönhetően eddig több mint 40 millió kilométernyi L4 autonóm vezetési tesztkilométert gyűjtött össze. (Az L4 autonómia azt jelenti, hogy a jármű a legtöbb körülmény között képes önállóan vezetni, emberi segédvezető nélkül.)

Wuhan mellett az Apollo Go jelenleg olyan városokban nyújt kereskedelmi forgalomba hozott autonóm fuvarozási szolgáltatásokat, mint Peking, Sencsen és Csungking. 2022 harmadik negyedévének végére a platform kumulált megrendelési volumene meghaladta az 1,4 milliót, amivel a Baidu a világ legnagyobb robotaxi szolgáltatója lett.


2022 nyertesei és vesztesei az amerikai részvénypiacon II.

Az orosz-ukrán háború következtében teljesen átrendeződött az amerikai részvénypiac, de mint minden évben idén is voltak nagy nyertesek és vesztesek.

A méréshez a Russell 1000 index adja az alapot, ahonnan az öt legnagyobbat ugró és zuhanó részvény a 2022. november 29-i piaczárásig a legmagasabb és a legalacsonyabb éves összhozam alapján került kiválasztásra. A tőzsdeindex a vizsgált időszakban 17 százalékot esett.

Az öt legjobban teljesítő vállalat után jöjjön az 5 legrosszabb évet záró cég.

  1. Affirm Holdings Inc.
  • 2022-es hozam: -87,3 százalék

Az Affirm Holdings egy fintech cég, amely fizetési szolgáltatásokat kínál mind a fogyasztók, mind a kereskedők számára. A vállalat fő termékei az e-kereskedelmi tranzakciókat végző ügyfelek számára nyújtott kölcsönök.

Bár a bevételek 34 százalékkal, 362 millió dollárra emelkedtek, a cég pénzügyi eredményei a legutóbbi negyedévben 251 millió dolláros nettó veszteséget mutatnak.

Az ok, hogy a tartós infláció, a központi bankok kamatemelései és a recesszióval kapcsolatos aggodalmak egész évben gyengítették a diszkrecionális vásárlásokat.

  1. AppLovin Corp.
  • 2022-es hozam: -85,7 százalék

Az AppLovin mobiltechnológiai vállalat olyan szoftvereket és platformokat kínál, amelyek segítik az alkalmazásfejlesztőket termékeik hirdetésében és pénzzé tételében. Kínálatában gépi tanulással működő ajánlórendszer, felhőinfrastruktúra és adatelemzési szolgáltatások szerepelnek.

A cég a legutóbbi negyedévről 24 millió dolláros nettó nyereséget jelentett, a bevétel azonban 2 százalékkal, 713 millió dollárra csökkent.

Az előkelő hely a legrosszabbak listáján nem meglepő. A technológiai részvények 2022-ben nagyot zuhantak, mivel az emelkedő kamatlábak visszafogták a növekedési részvények teljesítményét.

  1. Wayfair Inc
  • 2022-es hozam: -83,3 százalék

A Wayfair egy több mint 33 millió otthoni terméket, többek között bútorokat, dekorációt, háztartási eszközöket és lakásfelszerelési cikkeket értékesítő e-kereskedelmi platformot üzemeltet.

A vállalat nettó vesztesége 205 millió dollárral 283 millió dollárra nőtt a legutóbbi negyedévben, miközben a bevételek 9 százalékkal csökkentek.

Mivel a fogyasztók a világjárvány elején otthon maradtak és online vásároltak, az olyan e-kereskedelmi vállalatoknál, mint a Wayfair, a nyereség és a részvényárfolyamok valósággal kilőttek. Most sok vállalat részvényei esnek vissza a korlátozások enyhülésének, az ellátási láncra vonatkozó aggodalmaknak és az emelkedő áraknak köszönhetően. A Wayfair részvényárfolyama ráadásul extrán nagyot zuhant augusztusban, amikor közölte, a költségek csökkentése érdekében több száz munkahelyet szüntet meg.

  1. Coinbase Global Inc.
  • 2022-es hozam: -82,9 százalék

Coinbase, a világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje, amely platformot kínál kriptovaluták és decentralizált alkalmazások vételére és eladására. Kiszolgálja a lakossági felhasználókat, intézményeket, fejlesztőket, kereskedőket és a kriptopiac egyéb résztvevőit is.

A vállalat 2022-ben három egymást követő negyedévben volt veszteséges. A harmadikban 53 százalékkal, 576 millió dollárra csökkent a bevétel az előző év azonos időszakához képest.

A kriptovaluták és az NFT-k árai 2022-ben szabadesésbe kezdtek, ami erodálta a Coinbase-hez hasonló tőzsdék tranzakciós bevételeit. A válságos helyzetet mélyítette, hogy az FTX tőzsde összeomlása megnyirbálta a bizalmat még a legelismertebb kriptotőzsdék iránt is.

  1. Twilio Inc.
  • 2022-es hozam: -82,6 százalék

A Twilio felhőkommunikációs vállalat olyan platformot kínál, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára az alkalmazások létrehozását és kezelését. Infrastruktúrát biztosít az ügyfélkapcsolatok működtetéséhez, valamint a hang, szöveg és videofunkciók alkalmazásokba való beágyazásához.

A vállalat vesztesége 225 millió dollárral, 457 millió dollárra nőtt a harmadik negyedévben, miközben a bevételek 33 százalékkal, 983 millió dollárra emelkedtek.

Bár a Twilio az elmúlt 12 hónapban 43 százalékos bevételnövekedést ért el, a veszteségei jelentősek, és ellensúlyozzák a gyors forgalomnövekedést.


2022 nyertesei és vesztesei az amerikai részvénypiacon I.

Az orosz-ukrán háború következtében teljesen átrendeződött az amerikai részvénypiac, de mint minden évben idén is voltak nagy nyertesek és vesztesek.

A méréshez a Russell 1000 index adja az alapot, ahonnan az öt legnagyobbat ugró és zuhanó részvény a 2022. november 29-i piaczárásig a legmagasabb és a legalacsonyabb éves összhozam alapján került kiválasztásra. A tőzsdeindex a vizsgált időszakban 17 százalékot esett.

Kezdjük a legjobb ötössel, ahol az energiavállalatok uralják a listát.

  1. Occidental Petroleum Corp. (OXY)
  • 2022-es hozam: 139,9 százalék

Az Occidental Petroleum egy olaj- és gázfeltárással, olaj és gázkitermeléssel foglalkozó, valamint petrolkémiai termékeket gyártó vállalat, amely 9,4 milliárd dolláros nettó árbevétel mellett 2,5 milliárd dolláros nyereséget jelentett a 2022-es harmadik negyedévre vonatkozóan.

A cég nettó nyeresége 305 százalékkal, a nettó árbevétele pedig 38 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

  1. Constellation Energy Corp.
  • 2022-es hozam: 126,9 százalék

A Constellation Energy egy főként kibocsátásmentes forrásokat felhasználó energiaszoláltató, amely mindemellett földgázzal is termel villamos energiát. Az Egyesült Államokban háztartásoknak, vállalkozásoknak, kormányzati és nagykereskedelmi fogyasztóknak szállít áramot, és országszerte közel 10 százalékban szén-dioxid-mentes energiát is termel.

A vállalat 193 millió dolláros nettó veszteséget könyvelt el a harmadik negyedévben, szemben az előző negyedév 633 millió dolláros nettó nyereségével. A bevétel összességében 37 százalékkal, 6,1 milliárd dollárra nőtt 2022-ben.

A nagy ugrás a veszteséges negyedév ellenére sem meglepő. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb tiszta energiával foglalkozó vállalataként a Constellation Energy olyan helyzetben van, hogy profitálhat a Joe Biden elnök által augusztus 16-án aláírt inflációcsökkentő törvényből, így más zöld erőforrásokkal dolgozó céggel együtt több milliárd dollárnyi adókedvezményt, infrastrukturális támogatást és egyéb kedvezményeket kaphat.

  1. Antero Resources Copr.
  • 2022-es hozam: 111 százalék

Az Antero Resources elsősorban olaj- és gázkitermeléssel foglalkozó vállalat, amely főként Ohioban és Nyugat-Virginiában rendelkezik telephelyekkel. Jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik az Antero Midstream vállalatban is.

A cég a legutóbbi negyedévben 560 millió dolláros nettó nyereséget jelentett, ami nagy ugrás a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor 550 millió dolláros veszteséget könyvelt el. A nettó árbevétel 2,1 milliárd dollár volt, ami majdnem négyszerese a 2021. harmadik negyedévi eredményének.

  1. Texas Pacific Land Corp.
  • 2022-es hozam: 104,1 százalék

A Texas Pacific Land földterületek értékesítéséből, olaj- és gázdíjakból, legelők bérbeadásából és egyéb vállalkozásokból termel bevételt. A vállalat az egyesült államokbeli Texasban mintegy 880 ezer hektár földterület tulajdonosa, valamint különböző jogdíjrészesedésekkel rendelkezik az olaj- és gázfejlesztéshez.

A cég 130 millió dolláros nettó nyereségről és 191 millió dolláros bevételről számolt be a legutóbbi negyedévben, ami 55 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A Texas Pacific üzleti tevékenységének területén, a Permian-medencében az olajkitermelés idén rekordszintet ért el.

  1. Signify Health Inc.
  • 2022-es hozam: 101,3 százalék

A Signify Health egészségügyi fizetési platformokat kínál kormányok, munkáltatók, egészségügyi rendszerek és orvosok számára. Legnagyobb ügyfelei közé tartozik az amerikai kormány Medicare programja. A vállalat szeptemberben jelentette be, hogy a CVS Health vállalat mintegy 8 milliárd dollárért felvásárolja, a tranzakció várhatóan 2023 elején zárul le.

A harmadik negyedévben a Signify nettó vesztesége 225 millió dollár volt, a bevételek pedig 30 százalékkal, mintegy 140 millió dollárra csökkentek.

A veszteségek ellenére a részvények mégis szárnyalnak. Ez főként azért van, mert a felvásárlások során a céltársaságok részvényeinek ára gyakran jelentősen emelkedik (rövid távon), mivel a felvásárló cég a korábbi részvényárhoz képest felárat fizet, hogy meggyőzze a részvényeseket az ügylet jóváhagyásáról.


Jövőre az arany két aranyat ér?

Az arany ára 2023-ban akár 4000 dollárra is emelkedhet unciánként, mivel a kamatemelések és a recessziós félelmek miatt a piacok továbbra is ingadoznak.

A nemesfém ára valamikor jövőre elérheti a 2500 és 4000 dollár közötti szintet – mondta Jürg Kiener, a Swiss Asia Capital ügyvezető igazgatója és befektetési üzletágvezetője a CNBC-nek.

Véleménye szerint jó esély van arra, hogy ne csupán 10-20 százalékos, hanem rekord mértékű elmozdulás következzen be az arany értékében. Ezt azzal indokolja, hogy sok gazdaság kisebb mértékű recesszióval nézhet szembe 2023 első negyedévben, ami ahhoz vezethet, hogy a központi bankok lassítják a kamatemelések ütemét, melytől a jelenleg 1800 dollár körüli áron értékelt arany azonnal vonzóbbá válhatna.

Az Arany Világtanács adatai szerint a központi bankok 400 tonna aranyat vásároltak 2022 harmadik negyedévében, ami csaknem duplája volt a korábbi, 2018-as rekordnak (241 tonna).

A 2000-es évek óta az arany átlagos hozama – bármely pénznemben – valahol évi 8 és 10 százalék között volt. Ezt a részvénypiacon idén nem sikerült elérnie a befektetők nagy részének, ezért inkább a biztonságos, kiváló inflációs fedezetként szolgáló arany felé fordulnak.

Kínálat mindig van, de nem mindig olyan áron, ami jó belépő összegnek bizonyul. A kínai vevőket ez azonban egyáltalán nem izgatja, prémium áron is nagy tételben vásárolnak.

December elején a kínai központi bank bejelentette, hogy mintegy 1,8 milliárd dollár értékű aranyat tett hozzá a tartalékaihoz, így azok az összesített értéke mintegy 112 milliárd dollárra emelkedett.

Ázsia nagy vásárló volt idén. Ha az egész kereskedelmet nézzük, lényegében az arany nyugatról keletre vándorol” – közölte Kiener.


Nem a motor bőgését hallod… ezek a részvényesek

Meredek lejtőn gurult lefelé az autógyártók részvényeinek értéke 2022-ben. A háborút követő infláció a járműipart is elérte, így a befektetők más ágazatokban próbálnak rövid távon nyereségre szert tenni.

Borzalmas éven vannak túl az autógyártók. Korábban a félvezetőhiány miatt féltették az iparágat, az ellátási lánc akadozása azonban épphogy kedvező helyzetbe hozta a nagy vállalatokat. Sikerült kilépniük a negatív árspirálból, és ismét visszavették az árazás monopóliumát, melynek köszönhetően először az új, majd a használt járművek drágultak brutális mértékben.

Az áremeléseknek, illetve a gyártókapacitáshoz mérten magas keresletnek köszönhetően az ágazat bevételei az akadályok ellenére is nőttek, a munkaerő és a gyártósorok létszámának optimalizálása (vagyis a leépítések) következtében pedig a profit is magasabb volt a vártnál.

Ez mind szép és jó, de akkor miért csökkentek a részvényárak? Nos, főleg a jövő évi előrejelzések miatt. A háború generálta inflációs környezet, a központi bankok történelmi mértékű kamatemelései, valamint az igencsak magasra belőtt vételárak most mind csökkentik a vásárlási kedvet. Ez azt jelenti, hogy 2023-ban valószínűsíthetően megfordul a tendencia, és ismét kereslethiány lesz az autópiacon.

Ha a kereslet lecsökken, az autógyártóknak ismét az áraikon kell igazítaniuk. Feltehetően ezt is számba véve, az előrejelzésekben most jobbára arra számítanak, hogy az eladási számok 10-11 százalékkal nőhetnek, a bevételek viszont alacsonyabbak lesznek. A befektetőket viszont a jelenlegi helyzetben nem igazán érdekli a hosszú távú nyereség reménye. Biztonságra vagy gyors profitra játszanak, így egyre kevésbé vonzók számukra az autóiparhoz kapcsolódó részvények.

Na, de lássuk mi történt idén az autógyártókkal. A tíz legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező vállalat részvényeinek ára átlagosan 36,38 százalékkal, valutában kifejezve részvényenként 52,36 dollárral (közel 20 ezer forinttal) esett vissza. Ehhez főleg a Tesla zuhanórepülése járult hozzá, bár az amerikai gyártó esetében fontos megjegyezni, hogy a konkurencia erősödése mellett Elon Musk vezérigazgató Twitter-felvásárlási akciója is nagyban hozzájárult a 67,81 százalékos értékvesztéshez. A Tesla részvényeit eddig is főleg a kevésbé ájulós típusú befektetők vásárolták, a 2022-es eseményektől azonban valószínűleg közülük is sokan padlót fogtak.

A kínai BYD (-47,35 százalék, itt fontos szerepet játszottak a koronavírus-járvány miatti szigorú korlátozások), a német Volkswagen (-48,52 százalék), az amerikai Ford (-46,59 százalék) és a szintén tengerentúli General Motors (-43,49 százalék) is próbára tette a részvényesek idegpályáinak szakítószilárdságát. De az is beszédes, hogy a top 10-ből mindössze két német vállalatnak, a Mercedes-Benznek (-9,33 százalék) és a BMW-nek (-6,59százalék) sikerült 10 százalékos értékvesztésen belül maradnia.

A lejtmenet megállítására a Tesla tette meg az első lépéseket, az amerikai piacon decemberben 7500 dollárral (2,8 millió forinttal) olcsóbban lehet megvenni a Model 3 és Model Y típusú autókat, amihez az első 10 ezer kilóméterig ingyenes töltési lehetőség is jár. Musk cége a kínai piacon is ezzel a két modellel variált, előbbire 5,5, utóbbira 8 százalékos kedvezményes matricát biggyesztett novemberben.

A szakértők véleménye szerint a közeljövőben azok az autógyártók szenvednek majd a legjobban, amelyek nehezen állnak át az elektromos járművek gyártására. Bár kétségtelenül kevésbé fáj majd nekik a folyamat, mint azon szerencsétlen részvényeseknek, akiknek a pénze felére csökkent, és így valószínűleg jó időre benneragadt ezekben a cégekben.


Kétezer milliárd dollár tűnt el a kriptopiacról 2022-ben

Új „kriptotél” kezdődött idén. A nagy vállalatok dominószerűen dőltek be, a digitális valuták árai pedig látványosan bezuhantak. Az év eseményei sok befektetőt megleptek, és a bitcoin árfolyamának előrejelzését is megnehezítették, így a szakértők prognózisai utólag inkább tűnnek úgy, mintha bekötött szemmel mutattak volna rá egy értékre.

Egyre nagyobb többen léptek be a kriptopiacra az elmúlt években, így elkerülhetetlen volt, hogy a tőzsdét elárasszák a szakértők is, akik lázasan próbálták megtippelni, merre tart éppen a bitcoin értéke. Az előrejelzések leginkább pozitívak voltak, és csak néhányan prognosztizálták helyesen, hogy a kriptopénz érménként 20 ezer dollár alá süllyed.

Sok piacfigyelőt váratlanul ért a kriptopénzek viharos éve. A nagy horderejű cég- és projektbukások sokkoló hullámokat küldtek végig a piacon. A folyamat májusban kezdődött a terraUSD, egy algoritmikus stablecoin összeomlásával, amelynek egy az egyben az amerikai dollárhoz kellett volna igazodnia.

A bukás a terraUSD testvér-tokenjét, a lunát is magával rántotta, és rendesen odavert a két kriptovalutának kitett vállalatoknak. A kriptók felemelkedésére nagy pénzben fogadó Three Arrows Capital fedezeti alap felszámolás alá került és csődöt jelentett. A hullám elsodorta a Voyager Digital kriptobrókerházat, valamint kisebb cégeket, például a hongkongi székhelyű 8 Blocks Capital kereskedőcéget is.

Ezt követően jött az immáron letartóztatásban lévő Sam Bankman-Fried által vezetett FTX, vagyis a világ egyik legnagyobb kriptopénz tőzsdéjének novemberi összeomlása, amely továbbra is érezteti hatását az egész kriptopiacon.

A specifikus kudarcok mellett a befektetőknek az emelkedő kamatlábakkal is meg kellett küzdeniük, amelyek nyomást gyakoroltak a kockázatos eszközökre, köztük a részvényekre és a kriptókra.

A bitcoin mintegy 75 százalékot süllyedt azóta, hogy 2021 novemberében elérte a közel 69 ezer dolláros történelmi csúcsot, míg a kriptovaluták összesített piaci értéke több mint kétezer milliárd dollárral csökkent.


Kilátástalannak tűnik az amerikai ingatlanpiac

A tizedik egymást követő hónapban lassult a használt ingatlanok eladási üteme novemberben az Egyesült Államokban, miután az emelkedő jelzáloghitel-kamatlábak, a gyorsuló infláció és az egyre emelkedő lakásárak elszívták a fogyasztói keresletet a lakáspiacról.

Az amerikai ingatlanügynökök országos szövetsége (NAR) által közzétett friss adatok szerint a használt lakáseladások száma novemberben 7,7 százalékkal esett vissza októberhez képest, ami a szokásosnál élesebb havi visszaesést jelent. Éves szinten a lakáseladások novemberben 35,4 százalékkal zuhantak az Egyesült Államokban.

A lassulásban a legfőbb tényező a jelzáloghitel-kamatok gyors emelkedése volt, ami ártott a lakhatás megfizethetőségének, és a lakástulajdonosokat kivárásra késztette.

A beszámoló szerint november végén mintegy 1,14 millió eladó lakás volt, ami 6,6 százalékos csökkenés októberhez képest, de körülbelül 2,7 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A lakások átlagosan 24 nap alatt keltek el, szemben az októberi 21 nappal és az egy évvel ezelőtti 18 napos középértékkel. A koronavírus-járvány előtt a lakások jellemzően körülbelül egy hónapig álltak a piacon, mielőtt eladták volna őket.

A jelenlegi értékesítési ütem mellett nagyjából 3,3 hónapra lenne szükség ahhoz, hogy a használt lakások állománya nullára csökkenjen. A szakértők a hat-hét hónapos ütemet tartják egészségesnek a piacon.

A kamatlábakra érzékeny lakáspiac viselte a terhet, amit az Egyesült Államok központi bankrendszerének agresszív, a gazdaságot lassító kampánya rótt rá. A döntéshozók idén már hét egymást követő alkalommal emelték az irányadó szövetségi alapkamatlábat – beleértve négy 75 bázispontos emelést júniusban, júliusban, szeptemberben és novemberben –, és jelezték, hogy 2023-ban is magasabb kamatemelést terveznek, amivel a még mindig szokatlanul magas inflációt próbálják megzabolázni.

Az árak azonban még a lakástulajdonlást amerikaiak milliói számára ellehetetlenítő, magasabb kamatlábak ellenére is meredeken emelkednek az Egyesült Államokban. A novemberben eladott használt lakások mediánára 370 700 dollár (139,5 millió forint) volt, ami 3,5 százalékos növekedést jelentett a tavalyi év azonos időszakhoz képest. Így ez volt a 129. egymást követő hónap, amikor az ingatlanárak éves szinten emelkedtek, ami a leghosszabb sorozat az ország történelmében.


Nézőpont kérdése

„Minden idők legjobb világbajnoksága” – ezzel a kijelentéssel zárta PR-kampányát a katari labdarúgó-világbajnokságon a FIFA elnöke. Gianni Infantinónak bizonyos szempontból igaza van, sportszakmai indokokkal azonban nehezen tudná alátámasztani állítását.

December 18-án az argentin labdarúgó-válogatott győzelmével véget ért a futballtörténelem legdrágább, legellentmondásosabb és legrendhagyóbb világbajnoksága. A torna és annak házigazdája a kezdetektől nehezen reklámozhatónak bizonyult, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elöljárója éppen ezért mindent megtett, hogy jobb színben tüntesse fel az eseményt.

Tényleg nem volt egyszerű. Már önmagában a rendezési jog kétes kiosztása, az első téli vb miatt a teljes versenynaptár átszervezése és a katari építkezés alatt elhalálozott vendégmunkások (eltitkolt) száma végett érezhető volt az izzadtságszag Infantino hangzatos nyilatkozataiból.

De térjünk rá az ominózus kijelentésre. A katari torna egyetlen nézőpontból volt minden idők legjobbja: a FIFA rekordmértékű, 7,5 milliárd dolláros bevételre tett szert a 2022-es világbajnoksághoz kapcsolódó négyéves kereskedelmi megállapodások révén. Ez egymilliárd dollárral haladja meg a négy évvel korábbi, oroszországi esemény pénzügyi teljesítményét.

A többletbevételeket az idei házigazdákkal kötött szerződések segítették elő. A Qatar Energy kiemelt szponzorként csatlakozott, a harmadik vonalas támogatók között pedig a katari QNB bank és az Ooredoo távközlési vállalat is szerepel. A FIFA idén a crypto.com pénzügyi platform és az Algorand blokkláncszolgáltatóval másodrangú szponzori szerződéseket is kötött.

Bravó! – mondhatnánk, de ha meg is tennénk, a felkiáltást maró gúny hatná át. Mert a nemzetközi labdarúgásért felelős szervezetnek nem a rekordbevételek alapján kéne meghatároznia, melyik vb volt jó és melyik nem – bár utóbbi jellemzés valószínűleg még a legergyább esemény után sem hagyná el Infantino száját.

A FIFA-nál az elsődleges szempontnak a labdarúgásnak és a fair play intézményének kéne lennie. A 2022-es katari foci-vb ebből a szempontból pedig talán a top 5-be sem kerülne be. Igen, voltak nagy meglepetések, drámai pillanatok, és esetenként egészen szenzációs mérkőzések, de ez minden világbajnokságra jellemző.

Bár a vb-gólrekord egyetlen egy találattal megdőlt (172), talán soha nem volt még annyi 0-0-s első félidő, mint az idei világeseményen. A gólnélküli döntetlennel végződő összecsapások rekordját – 1986, 2006, 2010 és 2014 után – viszont mindenképp sikerült beállítani héttel.

Voltak szemet gyönyörködtető gólok, de azok sem valószínű, hogy bekerülnének a történelem legszebb 10 vb-találata közé, és az igazán megdöbbentő gólkülönbségek – mint Németország Brazília elleni 2014-es 7-1-es kiütése – is elmaradtak. A csoportkörben kevés olyan mérkőzés akadt, amelyet epekedve vártak a futballrajongók, és a meglepetéscsapatok eredményes védekező taktikája miatt a legjobb nyolc között is jobbára elmaradtak a gigászok csatái.

Ha már rajongók: hiába a katari hazugságok a nézőszámokról, a legutóbbi világbajnokság 3,3 milliós látogatottságától is elmaradt az idei torna (3,27 millió). Bár utóbbi – részben fizetett – résztvevői legalább nagyjából 15-20 perccel több focit láthattak az elképesztő mértékű hosszabbításoknak köszönhetően.

A megítélés tényleg szubjektív, a legtöbben azonban egyetértenek, hogy a világbajnokságok terén az 1970-es és az 1982-es az etalon, míg az 1994-es, 1998-as, 2006-os és 2018-as a kifejezetten jó világesemények közé tartozik. Ettől a kategóriától – ha csak a futball képét nézzük – nem sokkal marad el a 2022-es katari foci-vb, amely egy korszak lezárója is egyben. 2026-tól ugyanis érkezik a 48 csapatos formátum, ami a kicsi és nagy futballnemzetek közti szakadékot tekintve nem kecsegtet sok jóval, de legalább még több bevételt hozhat a FIFA-nak.

Talán Gianni Infantino csak rosszul fejezte ki magát. Ha arra gondolt, hogy az idei volt az utolsó ténylegesen élvezhető világbajnokság, azzal talán sokan egyet is értenének.


A hidrogénnel együtt a pénz is elszivárog

Egyre nagyobb lendületet vesz a zöld hidrogén az energiapiacon, a szivárgások miatt azonban felmerül a kérdés: érdemes-e az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak milliárdokkal támogatnia az iparág térnyerését?

Miközben a kormányok és az energiavállalatok nagy tétben fogadnak a jövő üzemanyagaként emlegetett tiszta hidrogénre, egyes tudósok szerint a szivárgásokra és az általuk okozott lehetséges károkra vonatkozó adatok hiánya vakfoltot jelent a még mindig gyerekcipőben járó iparág esetében.

Legalább négy, idén közzétett tanulmány szerint a hidrogén elveszíti környezetvédelmi előnyét, ha a légkörbe szivárog. Két tudós a Reutersnek elmondta, ha a gyártás, szállítás, tárolás vagy felhasználás során az energiahordozó 10 százaléka elszivárog, akkor a zöld hidrogén használata a kibocsátás szempontjából semmivel sem jobb a fosszilis üzemanyagoknál.

A nyugati országok az aggályok ennek ellenére is tovább erőltetik az iparág pénzügyi támogatását. Az Egyesült Államok több milliárd dollárnyi zöld hidrogén adókedvezményt foglalt bele augusztusban elfogadott inflációcsökkentő törvénycsomagjába, az Európai Unió pedig szeptemberben 5,2 milliárd euró támogatást hagyott jóvá a zöld hidrogénprojektek számára.

A tudósok szerint a hidrogénnel az a probléma, hogy amikor a légkörbe kerül, csökkenti a már ott lévő üvegházhatású gázokat elpusztító molekulák koncentrációját, és ezzel hozzájárul a globális felmelegedéshez.

A Columbia Egyetem, a Környezetvédelmi Alap, a Frazer-Nash Consultancy, illetve a Cambridge-i és a Readingi Egyetem mind tanulmányokat tettek közzé arról, hogy a szivárgás veszélye aláássa a zöld hidrogén éghajlati előnyeit.

Sokkal jobb adatokra van szükségünk. Sokkal jobb eszközökre van szükségünk a szivárgás megvizsgálására, és olyan szabályozásra, amely ténylegesen kikényszeríti a szivárgás mérését” – idézi Anne-Sophie Corbeau-t, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának kutatóját a Reuters hírügynökség.

Corbeau becslései szerint a szivárgási arány 2050-re, amikor a hidrogént már szélesebb körben használják, elérheti az 5,6 százalékot.

Az EU és az Egyesült Államok tehát a zöld átállás jegyében olyan energiahordozó iparágának kiépítésére talicskázza a pénzt, ami még csak nem is biztos, hogy megfelelő alternatívája a fosszilis tüzelőanyagoknak. Olyan nehéz időkben, amikor eurómilliárdokat szerencsejátékra feltenni luxus, és amikor a megoldások tekintetében a „most” sokkal fontosabb, mint a „majd”.


Ár-bér spirál alakulhat ki Törökországban

Rendhagyó válasszal felelt a török kormány a lakosságot sújtó brutális inflációra.

Bejelentették a minimálbér 55 százalékos emelését Törökországban. A rendhagyó rendelkezés a török kormány válasza az államban dúló megélhetési válságra, amely milliókat sodort pénzügyi nehézségekbe, és megviselte a kisvállalkozásokat.

A minimálbér-emelés célja a megnövekedett megélhetési költségek hatásainak enyhítése, de a közgazdászok most attól tartanak, hogy az elkeseredett lépés tovább fűti a pénzromlást. Az ország hivatalos inflációs rátája jelenleg 24 éves csúcson, 84,4 százalékon áll.

Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön Ankarából közvetített televíziós beszédében azt mondta, hogy a havi minimálbért 2023-tól 8500 lírára (172 ezer forintra) emelik. A tisztviselők szerint a török munkaerő több mint 30 százaléka él a minimálbérből, így első körben ők kerülnek jobb helyzetbe, majd a vállalati fizetésemeléseket követően a többi állampolgár is profitálhat a döntésből.

A béremelés mértékének politikai vetülete is van: Törökországban 2023 júniusában tartják az általános választásokat. Timothy Ash, a BlueBay Asset Management feltörekvő piaci stratégája a CNBC-nek úgy nyilatkozott: Indíték = a választások megnyerése, hatás = magasabb infláció.

Az ország inflációs rátája több mint 18 hónap óta először lassult novemberben, éves szinten 84,4 százalékon áll, ami enyhe csökkenés az előző havi 85,5 százalékos adathoz képest. Jövőre azonban az ár-bér spirál következtében a pénzromlás újabb lendületet vehet.


Esztelen költekezés fűti az amerikai inflációt

Az elmúlt év legalacsonyabb üzemanyagárait ünneplik az Egyesült Államok fogyasztói. A szakértők azonban attól tartanak, hogy ez csak tetézi majd az inflációt.

Jelenleg egy amerikai família 52,2 dollárból tudná megtölteni az autó tankját a júniusi 80,2 dolláros szinthez képest. Ez heti egy tankolás esetén 112 dolláros megtakarítást jelent havonta, ami jelentős könnyebbség a családi kasszának. A gond csak az, hogy az emberek ezt a pénzt most nem félreteszik, hanem másra fordítják, pedig az üzemanyaghiány és az Oroszország elleni szankciók miatt újabb drágulás várható az olajár tekintetében.

Az alacsony üzemanyagárak növelik az emberek gazdaságba vetett bizalmát. A Michigani Egyetem fogyasztói hangulatfelmérése jobb eredményeket hozott a vártnál, főként a gázolajár csökkenése miatt. A válaszadók többségének várakozásai szerint a közeljövőben nem lesz drágulás, ami nagyban befolyásolja a viselkedésüket.

Az már most látszik, hogy a recesszió elérkezéséig nehéz lesz az amerikai társadalmat megállítani abban, hogy tovább tüzelje az inflációt. Amit most megtakarítanak az üzemanyagon, azt elköltik koncertjegyre, luxuscikkekre vagy egyéb nem létfontosságú szolgáltatásokra és termékekre.

Az amerikaiaknak elege lett a koronavírus-járvány miatti korlátozásokból és a háború okozta áremelkedésekből. Nem most szeretnének spórolni. Ki akarnak törni béklyóikból, és ezért nem átallnak a megtakarításaikból megfizetni a szabadság árát.

Mivel a bérek az infláció miatt tovább nőnek, a munkaerőpiacon bőven van még mozgástér, az embereknek pedig további lehetőséget ad a hitelkártyák keretének kimerítése, ez a tendencia nem most fog megváltozni. A probléma azonban az, hogy a pénz szektorról szektorra áramlik, így egyes termékek és szolgáltatások ára az esztelen költekezés következtében hirtelen megugrik, ami bumeráng inflációt okoz. Az Egyesült Államokban éppen ezért elhúzódó áremelkedésektől tartanak.

Az amerikai lakosság vásárlóereje miatt jó ideig eltarthat, míg beüt a recesszió, a megérkezése viszont elkerülhetetlennek látszik. Akik mértékletesek, és képesek hosszú távon gondolkozni, túl fogják élni az ársokkokat, amikor azok létfontosságú termékeknél jelentkeznek. A többiek adósságból adósságba másznak majd, amiből egy szintén igencsak valószínű stagfláció idején nehéz lesz kikecmeregniük.


Régen tényleg minden jobb volt?

Számtalan esetben hangzik el egy beszélgetés során a „régen minden jobb volt” közhelyes aforizma. Szinte teljesen mindegy, hogy a filmek, az autózás, a karácsonyi ünnepek, vagy éppen a sport kerül terítékre, a fenti bölcselet szinte biztosan elhangzik valamilyen formában egy baráti beszélgetésen. A legszebb az egészben, hogy sok esetben nem élemedett korú aggastyánok, hanem huszonévesek száját is elhagyja a mondta. Az egyik legnépszerűbb kocsmai, ünnepi, vagy munkahelyi téma, amely szinte minden beszélgetésben elkerül, a futball. Az őszi NB1 szezon vége pedig alkalmat nyújt egy kis statisztikai zsonglőrködéshez.

„Bezzeg régen tudtak focizni”, „mekkora meccsek voltak régen”, „tele voltak a stadionok, ma meg senki nem jár meccsre” – kezdetű mondatoktól hemzsegnek a beszélgetések.

Egy alkalommal belém bújt a kisördög, és utánanéztem, mennyien is járnak manapság mérkőzésekre, illetve mennyien látogattak ki „régen”. Nézzük az eredményeket, beszéljenek a számok!

1982. december 5-én rendezték a magyar NB 1 őszi, „zárófordulóját”, az első osztályú csapatok ezt követően pihentek, a bajnokság – akárcsak ma – 1983. tavasszal folytatódott.

Nézzük, milyen nézőszámokkal vágtak neki az 1983-as naptári évnek legjobb csapataink!

A Bp. Honvéd-Videotonra, 3000, a Nyíregyháza-Békéscsabára 6000, a Debrecen-PMSC-re 6000, a Vasas-Tatabányára 3000, a DVTK-MTK-VM-re 4500, a forduló rangadójára (Haladás-ZTE) 7000 néző, míg az Újpesti Dózsa-Rába-ETO mérkőzésre szintén 7000 néző volt kíváncsi.

Ez összesen 36 500 nézőt jelentett, amely nézőszám egy mai Bundesliga mérkőzés nézőszáma.

2022-ben így alakultak a számok:

A Puskás Akadémia-DVSC meccsre 1670 fő látogatott ki, a Paks-Újpest meccsre 2312, ZTE-Kecskemétre 2366, a Fehérvár-Kisvárdára 2552, a Honvéd-FTC rangadóra 4938, a Vasas-Mezőkövesdre pedig 1328 néző volt kíváncsi. Ez összesen 15 166 fizetőt jelent.

Megállapíthatjuk tehát, hogy negyven évvel ezelőtt több mint dupla annyian voltak kíváncsiak egy mérkőzésre, mint idén, ám a vizsgálat akkor tényszerű, ha figyelembe vesszük a sajátosságokat.

1982-ben 16 csapatos volt az NB1, ma csupán 12 csapatos, ergo több mérkőzést játszottak 1982-ben. Manapság, sokkal több a szórakozási, kikapcsolódási lehetőség, mint negyven évvel ezelőtt, amikor még senki nem is halott az internetről, a facebookról, a PSP-ről, vagy éppen az airsoft lőterekről. Az Ikeáról, a hétvégi fesztiválokról, az adventi vásárokról, a Netflixről meg végképp nem.

Ez nem azt jelenti, hogy 1982-ben ne lettek volna többen egy átlagos fordulóban, ám a megváltozott körülményeket mindenképp figyelembe kell venni. Ahogy azt is látnunk kell, hogy a fővárosi csapatok meccsein (talán az FTC kivétel) hasonlóan alakultak a nézőszámok, mint manapság. Jellemzően vidéken jártak többen mérkőzésekre, ahol kevesebb szórakozási lehetőségük volt az embereknek. Ne feledjük, 1982-ben egy Szombathely nagyságú településen, jó, ha két mozi üzemelt, a Magyar Televíziónak pedig hétfőnként nem volt műsorszolgáltatása.

Mindezektől függetlenül, negyven éve többen voltak egy forduló mérkőzésein, ám az akkori nézőszámok sem minősültek kiugróan magasnak.


Szüleik nyakán ragadtak az amerikai fiatal felnőttek

Évről évre többen térnek vissza a szülői ház melegébe az Egyesült Államokban, míg mások kitolják az otthon tartózkodás idejét, és kétszer meggondolják a kiköltözés lehetőségét. A döntés hátterében az alapvető kényelem mellett a megélhetési nehézségek állnak.

Hiába található a tengerentúlon a világ legnagyobb, legjobban teljesítő gazdasága, ez nem jelenti azt, hogy az amerikaiak olyan fene nagy jólétben élnének. Főleg a fiatal felnőttek érzik meg a koronavírus-járvány nehézségeit és az orosz-ukrán háborút követő inflációs környezetet, de ha ők nem tudnak megélni, azzal szüleiket is nehéz helyzetbe hozzák.

A 18 évesnél idősebb millenniumi (1981 és 1996 között születettek) és Z generáció (1997 és 2012 között születettek) tagjainak közel egyharmada kap pénzügyi támogatást a szüleitől Amerikában – derül ki a Credit Karma pénzügyi oldal legfrissebb felméréséből. A 18 és 41 év közötti korosztályból minden harmadik felnőtt. Harminchárom százalék. Hagyunk időt, hogy leülepedjen…

Szóval, a portál több mint 1000 felnőttet kérdezett meg októberben az életkörülményeiről. A felmérésben a felnőttkorú gyermekkel rendelkező szülők több mint fele vallotta be, hogy utódai még vele élnek. A résztvevők további 48 százaléka mondta, hogy fizeti a túlkoros porontyai mobiltelefon-csomagját, hiteltörlesztője részleteit vagy egyéb havi kiadásait.

A megkérdezettek közel egynegyede közölte, hogy rendszeresen ad zsebpénzt felnőtt gyermekének, részben vagy egészben fizeti a lakbérét, vagy szerepelteti hitelkártyáján meghatalmazott felhasználóként a váratlan költségek rendezésére.

A világjárvány idején a szüleikhez visszaköltöző felnőttek, más néven „bumeráng gyerekek” száma történelmi csúcsra emelkedett az Egyesült Államokban. A felmérésben a legtöbben azt mondták, hogy kezdetben kényszerűségből vagy takarékossági okokból költöztek a szüleikhez. Aztán jött a háborús infláció, így a főiskolai diákhitelek és a megélhetési költségek emelkedése, valamint az egekbe szökő bérleti díjak pénzügyi fojtónyakörvként szorongatták a pályakezdők vagy otthon erőt gyűjtők nyakát.

Bár a tendencia az elmúlt pár évben gyorsult fel, kicsit más módon már jóval korábban, az 1960-as években elkezdődött. A Pew Research Center 1971 és 2021 közötti népszámlálási adatokon alapuló jelentése szerint a két vagy többgenerációs háztartások száma az elmúlt öt évtizedben megnégyszereződött. A becslések alapján ma már a teljes amerikai lakosság 18 százaléka él ilyen háztartásokban.

Jelenleg a fiatal felnőttek 25 százaléka él többgenerációs háztartásban az Egyesült Államokban, míg öt évtizeddel ezelőtt ez az arány csak 9 százalék volt. A legtöbb esetben a 25-34 éves korosztály élvezi szülei otthonának melegét. Kisebb részük külön lakásban lakik egy szülő vagy más idősebb rokon társaságában.

A fiatalok szorult helyzete a szülőkre is nagy terhet ró, hiszen nem meglepő módon ők fizetik a kiadások nagy részét, amikor két vagy több nemzeték osztozik egy otthonon. A Pew szerint a többgenerációs házakban élő 25-34 évesek a háztartás összjövedelmének mindössze 22 százalékát adják.

Egy olyan gazdaságban, amely az 1980-as évek eleje óta a legmagasabb inflációs rátát produkálja, a gyerekek támogatásának költségei meredeken emelkednek. A jelenlegi helyzet mind a fiatal felnőtteknél, mind a szülőknél komoly stresszfaktor, arról nem is beszélve, hogy erősen rontja annak az esélyét, hogy az egyébként családalapításra érett korosztály belevágjon a gyermekvállalásba.


Sportba fektetett védelmi pénz

Tegyük fel, hogy egy aprócska, rendkívül gazdag állam vezetője vagy, amelyet sokkal nagyobb, befolyásosabb országok vesznek körül. Területi elhelyezkedésed miatt a világ harmadik legnagyobb földgáz és tizenharmadik legnagyobb kőolajkészlete fölött ülsz. Az állampolgárok, akikért felelsz, kiváló körülmények között élnek, miközben annyi pénz van az államkasszában, hogy azt még Dagobert bácsi is nehezen tudná felérni ésszel. Csak egyetlen gond van. Szinte senki sem tud országod létezéséről, így egy tollvonással, különösebb következmények nélkül eltüntethetnek a térképről. Mit teszel?

Nagyjából ebben a helyzetben találta magát Katar, amelyet olyan katonailag sokkal fejlettebb államok fognak közre, mint Szaúd-Arábia, Irán, Irak vagy akár az Egyesült Arab Emírségek. A katari vezetés felismerte, hiába próbál a helyi politikai nézeteltéréseknél középre helyezkedve átcsúszni a radar alatt, előbb vagy utóbb meggyűlhet a baja izmosabb szomszédaival. Ahhoz, hogy a világ felfigyeljen a kis államra, a katari emír a nemzetközi kapcsolatok terén elkezdett az Egyesült Államok, India és Kína felé nyitni, földgázexportja révén pedig a világgazdaságban is megkerülhetetlen szereplővé vált.

A szuperhatalmakkal való üzletelésnek is megvannak azonban a maga veszélyei, így a katariak úgy döntöttek, a gazdasági szereplők mellett az átlagemberek előtt is megmutatják magukat a színpadon. Erre a legjobb lehetőséget a sportban látták, ahol több fronton is igyekeztek feltűnést kelteni, sikerrel.

2010-ben kétes körülmények között elnyerték az idei labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, majd 2011-ben elvitték a 2015-ös kézilabda-világbajnokság házigazdájának szerepét is. Innentől kezdve elindult a lavina. Az első lépcsőfokot egyértelműen a futball és a kézilabda jelentette, így szükség volt egy klubcsapatra a népszerűsítéshez. A Qatar Sports Investments (QSI) választása a francia első osztályú Paris Saint-Germainre esett, melyből először 2011-ben vásárolt 70 százalékos részesedést 50 millió euróért cserébe, majd 2012-ben a maradék 30 százalékot is megszerezte. A PSG akkoriban igencsak gyengén muzsikált mind a futball, mind a kézilabda világában, így Katar – az állami tulajdonú részvénytársaságon keresztül – viszonylag olcsón kaparintotta meg új üdvöskéjét, hogy utána példátlan költekezéssel a világelitbe repítse a klubot.

Mindkét fronton kirakatcsapatot építettek. Ugyan a férfi kézilabda együttes költségvetése immár több mint kétszerese (több mint 17,5 millió euró) a riválisoknak a bajnokságban, a költekezés túlnyomó részét a férfi labdarúgó szakág vitte el. Csak új igazolásokra 1,5 milliárd dollárt költött a vezetőség az elmúlt évtizedben.

Mindeközben a 2015-ös kézi-vb-re a laza szabályozásnak köszönhetően Katar saját nemzetközi csapatot rakott össze, amely némi játékvezetői támogatással egészen a bronzéremig menetelt a 256 millió dollárból megszervezett tornán. 2021-ben az 58 millió dollárból megépített Losail International Circuit nevű versenypályán megrendezésre került az első Forma–1-es Katari Nagydíj, mely 2022 kivételével 2032-ig minden évben szerepel majd a száguldó cirkusz versenynaptárában. Idén pedig mintegy 300 milliárd dollárból megtartották minden idők legdrágább labdarúgó-világbajnokságát is.

Bár a bevételek minimálisan ellensúlyozzák a kiadásokat, Katar a biztonsága szavatolása érdekében kétségkívül brutális pénzt tolt a sport világába. Csak a fent említett összegeket számítva az ország 10 év alatt mintegy 302 milliárd dollárt (115 ezer 693 milliárd forintot) költött saját maga népszerűsítésre.

Meg is lett az eredménye. Miután Katar kétes iráni és törökországi katonai finanszírozásai miatt 2017-ben Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom és a térség további hét állama megszakította a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat az országgal, még egy szaúdi invázió is kilátásba került. A katariakat azonban Egyesült Államok és a FIFA közbenjárása – na meg a „közbenjárás” érdekében kötött együttműködési megállapodások és a 302 milliárd dollárnyi „védelmi pénz” – miatt elkerülte a vég.


Svédországban és Dániában is a svéd recessziótól tartanak

Több mint harminc éve nem tapasztaltak olyan magas inflációt Svédországban, mint napjainkban.

A svéd statisztikai hivatal (SCB) adatai szerint legutóbb több mint harminc éve, 1990-ben küzdött akkora mértékű pénzromlással Svédország, mint napjainkban.

Az októberi 10,8 százalékos inflációs rátát követően novemberben a fogyasztói árak 11,5 százalékkal voltak magasabbak Svédországban, mint az előző év azonos szakaszában. Carl Martensson a statisztikai hivatal szakértője szerint a világjárvány okozta pénzromlást tetézte az energiaárak megugrása, melynek kiváltó oka az ukrajnai háború.

Az infláció megfékezése érdekében a svéd jegybank az idei évben már négy alkalommal emelt alapkamatot, ám februárig előreláthatólag nem lesz újabb beavatkozás.

Nem az infláció az egyetlen dolog, ami a Riksbank radarján szerepel. A tavasz óta hozzávetőlegesen 12 százalékkal visszaeső lakásárak is aggasztók. Az áresések nagyobbak, és gyorsabbak, mint a pénzügyi válság idején.

A dán kereskedelmi kamara szakértője, Tore Stramer szerint komoly esély mutatkozik arra, hogy Svédország évekig tartó recesszióba süllyed, ami a dán gazdaságra is hatással lesz.

Svédország Dánia harmadik legnagyobb exportpiaca, éves kivitel meghaladja a 125 milliárd dán koronát (6749 milliárd forint). Mintegy 71 ezer dán munkahely kapcsolódik a szomszédba irányuló exporthoz.


Oda a német precizitás, marad a pánikvásárlás

Már majdnem félbillió dollárt költött el Németország az ukrajnai háború kitörését követő energiaválság enyhítésére. És hol van még a vége?

Amióta az árak az egekbe szöktek, és Németország elvesztette hozzáférését az orosz földgázhoz, egyre nagyobb bajban van az Európai Unió egyik legjelentősebb szerepet betöltő állama. A Reuters számításai szerint berlini kormány által az ország energiarendszerének támogatására indított mentőcsomagok és programok összesített összege már meghaladja a 465 milliárd dollárt.

Ez a nemzeti gazdasági teljesítmény 12 százalékával egyenlő, és körülbelül 5400 elköltött eurónak felel meg minden egyes németországi lakosra. Európa kiemelkedő gazdasága, amely sokáig úton útfélen saját körültekintő tervezését méltatta, most az időjárásnak van kiszolgáltatva. Ötven éve az első télre készülnek a németek orosz gázimport nélkül, és egy hosszú hideg időszak esetén bizony gond lehet a folyamatos energiaellátással.

Kétségbeesésében az ország a drágább energiapiac felé fordult, hogy pótolja az elmaradt orosz szállítások egy részét, amivel hozzájárult ahhoz, hogy az infláció kétszámjegyűvé váljon. Ráadásul ettől még nem oldódott meg az ellátásbiztonság problémája, mivel az orosz üzemanyag két alternatívájának – a cseppfolyósított földgáznak (LNG) és a megújuló energiaforrásoknak – kiépítésére irányuló erőfeszítések még évekig nem érik el a kitűzött célokat.

A drágább energia igencsak fájdalmas lesz egy olyan gazdaság számára, amely gazdasága a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint jövőre a legnagyobb mértékben zsugorodik a G7-országok közül.

A Kieli Intézet adatai szerint Németország energiaimport-számlája idén és jövőre együttesen 124 milliárd euróval nő, ami a 2020-as és 2021-es 7 milliárdos növekedés után komoly kihívást jelent az ország energiaigényes iparágai számára.

Az Eurostat és a német ipari szövetség adatai szerint Németország körülbelül 58 milliárd köbméter gázt importált Oroszországból tavaly, ami a teljes energiafogyasztásának mintegy 17 százalékát teszi ki. Habár Berlin szeretné, ha 2030-ra a villamosenergia-termelés legalább 80 százalékát a megújuló energiaforrások adnák, szemben a 2021-es 42 százalékkal, a bővülés jelenlegi üteme szerint ez továbbra is távoli cél.

Németország mindössze 5,6 gigawatt napenergia-kapacitást és 1,7 GW szárazföldi szélenergia-kapacitást telepített 2021-ben. A szövetségi kormány és a német államok októberi jelentése szerint a 80 százalékos cél eléréséhez az új szárazföldi szélerőművek termelését körülbelül hatszorosára, évi 10 gigawattra, a napelemes kapacitásokat pedig négyszeresére, évi 22 gigawattra kellene növelni.


A világháború után volt utoljára ilyen magas az infláció Ausztriában

Több mint 70 éve nem látott magasságokba emelkedett Ausztriában az infláció, amely az ünnepi időszak közeledtével érintheti igazán érzékenyen a lakosságot.

A II. világháború vége óta nem látott mértékben, átlagosan 14,4 százalékkal nőttek az élelmiszerárak Ausztriában – derül ki az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) legfrissebb elemzéséből. Egyes termékek még ennél is jobban drágultak, élen az áremelkedéseknél élen járt a vaj és a napraforgóolaj.

Novemberben egy csomag vaj ára 37 százalékkal volt magasabb Ausztriában, mint egy évvel korábban, míg az étolaj ára átlagosan csaknem 27 százalékkal emelkedett. A tejért, a sajtért és a tojásért 21 százalékkal kell többet fizetniük az osztrákoknak. Mindemellett a húsfélék és az alkoholmentes italok (16 százalék), valamint a kenyér- és a zöldségfélék (15 százalék) drágulása is a középérték felett alakult az elmúlt hónapban.

A sorból a gyümölcsök lógnak ki lefelé, melyek esetében szerényebb, 5,5 százalékos volt az emelkedés az osztrák statisztikai hivatal szerint.

A karácsonyra készülődve az osztrák vásárlóknak átlagosan 14,4 százalékkal mélyebben kell a zsebünkbe nyúlniuk a napi bevásárláshoz, mint 2021-ben. Ausztriában ezt az úgynevezett mikro-árukosárral mérik, amely húsz olyan hétköznapi élelmiszert tartalmaz, mint a péksütemények, a burgonya, a gouda sajt, az üveges sör és a mirelit pizza.

A magas energia- és nyersanyagárak miatt számos termék, például a gabonafélék ára emelkedett, amit a kereskedők áthárítanak a vevőkre” – nyilatkozta a Kronen Zeitungnak Josef Baumgartner, a Wifo gazdaságkutató intézet szakértője.

Az osztrák gazdasági elemzők borúlátók a jövőt illetően: véleményük szerint az infláció, amely októberben 10,6 százalékos volt, 2023-ban sem fog csökkenni Ausztriában.

A drágulás lyukat ütött az osztrákok pénztárcájára. Az Eurostat decemberben frissített adatai szerint idén júniusban a háztartások megtakarítási rátája rekordalacsony, 9,4 százalékra csökkent, szemben a 2020 decemberi 22,57 százalékos csúcsértékkel.


Már nem Elon Musk a világ leggazdagabb embere

Már nem Elon Musk dél-afrikai származású amerikai milliárdos és a Twitter új tulajdonosa a világ leggazdagabb embere: a címet az LVMH cégcsoportot, a Louis Vuitton anyavállalatát vezető, francia állampolgárságú Bernard Arnault vette át tőle a Bloomberg és a Forbes szerdai összesítése szerint.

A Bloomberg szerint Musk 2021 után el is veszítette ezt a „címet”. A hírügynökség úgy tudja, hogy a SpaceX űrkutatási magánvállalat alapítójának vagyona több mint százmilliárd dollárral 163,6 milliárd dollárra csökkent január óta.

Eközben az LVMH elnök-vezérigazgatójaként Arnault vagyona 170,8 milliárd dollárra rúg. Az LVMH cégcsoporthoz olyan luxusmárkák tartoznak, mint a Dior, a Louis Vuitton, illetve a Moët & Chandon pezsgőmárka.

Arnault a Forbes című üzleti magazin listáján is megelőzi Muskot. A Forbes becslései szerint a francia üzletember 188,6 milliárd dolláros, míg amerikai társa 176,8 milliárd dolláros vagyon birtokosa.

A becslések leggyakrabban nyilvánosan is hozzáférhető adatokon – részvények, ingatlanok, műtárgyak és más luxuscikkek – nyugszanak, pontosságukat éppen ezért gyakran vitatják.

A Bloomberg szerint egyebek között a Twitter felvásárlása és a Tesla-részvények több mint ötven százalékos esése áll az 51 éves Musk trónfosztása mögött. Az üzletember október végén 44 milliárd dollárt fizetett a Twitterért.


Amerikai luxus a mamahotelben

Egy friss tanulmány szerint azok az Egyesült Államokban élő a fiatal felnőttek, akik „a lakbér megtakarítása érdekében a szüleikkel élnek”, előszeretettel vásárolnak luxuscikkeket.

Az infláció, a rekordmagas bérleti díjak, valamint az élelmiszerárak és egyéb szolgáltatások egekbe szökő árai miatt a 18 és 29 év közötti korosztály 48 százaléka a szüleivel való együttélést választja – derül ki az amerikai népszámlálási hivatal adataiból.

A statisztikai intézmény jelentése szerint a luxuscikkeket forgalmazó vállalkozások profitálhatnak leginkább az ezredforduló táján született, illetve a Z-generációs fiatalokból, akik nem hagyják el a szülői házat. Ezek a fiatal felnőttek ugyanis keveset, vagy éppen semmit sem költenek albérletre, ezáltal a rendelkezésükre álló jövedelmet márkás ruházati- és luxuscikkekre fordítják.

A Property Management decemberi felmérése szerint az otthon élő ezredfordulós generáció tagjai közül csak négy nyilatkozott úgy a tízből, hogy szüleik lakbért számolnak fel azért, mert még nem repültek ki a fészekből. A lakhatásért fizető csoportba tartozók fele kevesebb mint 500 dollárt ad be a közösbe havonta.

A Pollfish által végzett korábbi, 26 és 41 év közötti amerikai polgárok megkérdezésével végzett felmérése alapján a korcsoport minden tagja negyedik él együtt él szüleivel.

Edouard Aubin és elemzői csapata azt is megállapította, hogy a megkérdezettek egy része amiatt lakik még otthon, mert felsőfokú tanulmányokat kíván folytatni, és a lakbér megspórolásával fedezhetik tanulmányi költségeiket.

Ezek a fiatal felnőttek addig nem tervezik elhagyni a szülői védelmet, amíg adósságaikat ki nem fizették. A törlesztésben és a megtakarítások növelésében a luxuscikkek vásárlása nem sokat segít, így a szülőknek nem árt felkészülni, hogy ez a folyamat eltarthat egy darabig…


Előbb kábíts, aztán csábíts

Az Egyesült Államok az uniós szankciós csomagok kikövetelése után támadásba lendült. A Biden-kormányzat most magához édesgeti Európából az elektromos autóipari szereplőket.

Sokszorosára emelkedtek az energiaszámlák Európában, amely a háztartások és a gyártókat egyaránt érzékenyen érinti. Míg a gyárak üzemeltetési költségei az egekbe szöknek, az inflációs környezet és a rezsiköltségek emelkedése a keresletet is visszafogja. Erre reagált az amerikai kormány, amely kétséget kizáróan tisztában volt az általa szorgalmazott EU-s szankciók következményeivel.

A svéd Northvolt akkumulátorgyártó, a Volkswagen és a BMW autógyártók, az olasz Enel vállalat és annak napelemes alkatrészgyára, valamint a japán Panasonic vállalat, amely a Teslának szállít akkumulátorokat… A mára szinte végtelennek tűnő lista azokat a cégeket tartalmazza a világ minden tájáról, amelyek Európa helyett ezentúl az Egyesült Államokban fektetnek be, vagy pedig felfüggesztik európai pénzkiadásaikat, mivel cégeiket Amerikába telepítik át.

Az új trend mögött meghúzódó okok egyike az Egyesült Államokban augusztusban elfogadott 430 milliárd dolláros (16 962 milliárd forintos) inflációcsökkentési törvénycsomag (IRA), amely támogatásokat, szubvenciókat és adókedvezményeket biztosít a vállalatoknak.

A csomag egy 7500 dolláros (3 millió forintos) támogatást is tartalmaz, amelyet a háztartásoknak nyújtanak az USA-ban gyártott elektromos járművek vásárlásához. Ez mágnesként vonzza a befektetőket – különösen az elektromos autóparban –, hogy inkább az Egyesült Államokba vigyék át pénzüket.

Az IRA annál is inkább fenyegeti az öreg kontinens iparának versenyképességét, mivel az energiaválság súlyos terheket ró Európára. Az amerikai energiaárak háromszor-négyszer alacsonyabbak, mint Európában, így az Egyesült Államok vonzóbb, mint valaha.

Az amerikai iparvállalatok sem maradnak hálátlanok: az odatelepülő cégek esetében megsokszorozzák befektetéseiket a származási országokban; így tesz például az alabamai First Solar vagy a Piedmont Lithium bányavállalat.

Amerika a rendkívül környezetszennyező, de sokkal olcsóbb palagázból profitál, tehát valóságos Kánaán a gyártónak. Az elvándorlás miatt piaci szereplő tart attól, hogy leépül az európai ipar. A félelmet ráadásul tetézi a tény, hogy a vállalatok számára még mindig kecsegtető kínai alternatíva Az energiaigényes európai és nem európai vállalatok, melyek sorban függesztik fel uniós beruházásaikat, ha nem Washington, akkor Peking felé fordulnak.


Egyre strapabíróbbak a kínai autók

Szemmel látható az új irányzat a kínai autógyártásban. Keleten a költséghatékony megoldások mellett immár előtérbe került a minőség és a biztonság is. Szép lassan elkezdhetnek rettegni az európai autógyártók.

Újabb három kínai gyártmányú autó – MG Mulan, Chery Omoda 5 és SAIC Maxus MIFA 9 – kapott öt csillagot az Európai Új Autó Értékelési Program, közismertebb nevén Euro NCAP vizsgálatain. A frissen közzétett adatok szerint összesen 14 autót vizsgáltak az utolsó, 2022-es tesztkörben, és csak három autó nem érte el a legjobb értékben.

A Smart #1, a Wey Coffee 02, és a NIO ET7 legutóbbi sikereit követően az MG Mulan (Európában MG4 Electric néven forgalmazzák), a Chery Omoda5 és a SAIC Maxus MIFA 9 is ötcsillagos eredménnyel képviselte Kínát Európa legszigorúbb biztonsági tesztjén.

MG Mulan (MG 4 Electric)

Az MG 4 EV egy 5 ajtós ferdehátú modell, amely Európába is eljutott. Az első európai szállítmány júliusban hagyta el a kínai partokat, és a legújabb biztonsági pontszámokból arra lehet következtetni, a keleti autógyártó elvégezte a házi feladatot.

A jármű a legmagasabb pontszámot a felnőtt utasok kategóriájában érte el 83 százalékkal, míg a gyermek utasok kategóriájában 80 százalékos eredményt ért el. Az autó a veszélyeztetett úthasználók (75 százalék) és a biztonsági asszisztens (78 százalék) kategóriában is kifejezetten jól teljesített.

Chery Omoda 5

A júliusban bemutatott Chery Omoda 5 egy 13 800 dolláros (5,2 millió forintos) crossover, amelyet kétféle hajtással és hétféle kivitelben kínálnak. Az Euro NCAP tesztjein a SUV a felnőtt és a gyermek utasok kategóriájában egyaránt 87 százalékos, a biztonsági asszisztens kategóriában 88 százalékos, a veszélyeztetett úthasználók kategóriájában pedig 68 százalékos eredményt ért el.

SAIC Maxus MIFA 9

A MIFA 9 az első olyan autó, amely a Maxus Intelligent Flexible Architecture (MIFA) platformon alapul.

A Maxus a brit LDV Maxus márkán alapul, amelyet a SAIC 2010-ben vásárolt meg. Az LDV egy birminghami székhelyű furgongyártó volt, de 2008-ban csődbe ment. Azóta többször is tulajdonost váltott, és végül kínai kézbe került.

A MIFA 9 az európai biztonsági teszteken 93 százalékos eredményt ért el a felnőtt utasok, 89 százalékot a gyermek utasok, 83 százalékot a biztonsági asszisztens és 73 százalékot a veszélyeztetett úthasználók kategóriában.

A kínai gyártók legújabb sikere messze felülmúlja a keleti autógyártás korai, egycsillagos kudarcait. Az első kínai márka, amely megkapta a legjobb minősítést, a Qoros volt 2013-ban. A brand azonban szinte nyomtalanul eltűnt.

A múltban különböző kínai autógyártók próbálkoztak az európai törésteszteken, változó sikerrel. A Lynk & Co 01 és a NIO ES8 2021-ben a legjobb pontszámokat kapta az Euro NCAP-tól. Ezt követően az ORA Funky Cat és a WEY Coffee 01 2022 szeptemberében szintén ötcsillagos minősítést ért el. Az októberi tesztkör során a BYD Atto 3 szintén csont nélkül átment a vizsgán.


Metrók a világ körül

Amikor 1896. május 2-án Ferenc József osztrák császár és magyar király a motorkocsi üzemű földalatti vasútját, még senki nem sejtette, mekkora fejlődésen megy majd keresztül a közlekedés. 2022-ben magára valamit adó nagyváros, metropolisz nem működhet metróvonal, metróhálózat nélkül. Budapesten négy vonal található, de vannak olyan városok, ahol három, öt, kilenc, vagy éppen tizenkettő metróvonal van.

Érdekesség, hogy a leghosszabb metróvonallal Sanghaj városa büszkélkedhet, a kínai metropoliszban több mint nyolcszáz kilométer hosszú földalatti-hálózatot építettek. Peking nem sokkal marad el Sanghajtól: hétszáz kilométer hosszú a metróhálózat hossza.

Moszkva négyszázharmincöt, London négyszázkettő, Tokió kettőszáz, Párizs kétszázhuszonhét, Berlin kétszázkilométernyi földalatti vonallal rendelkezik. Az európai jóléti államok közül Dániában mindössze harmincnyolc, Finnországban negyvenhárom, Norvégiában is mindössze nyolcvanöt kilométer a metróvonalak hossza. A hálózatok építésekor – több országban – figyelembe vették a térség, illetve az adott város „jövőre vonatkozó” terveit: a genovai metrót az 1990-es Labdarúgó-világbajnokságra, a torinói földalattit pedig a 2006-os téli olimpiai játékokra építették.

Egyediség kérdésében a londoni metró patinája, a moszkvai és stockholmi állomások egyedi kialakítása, a sanghaji és a koppenhágai metró modernsége kiemelkedő. És persze ne feledkezzünk meg a hazai metróhálózatról: Budapest világviszonylatban is kiemelkedően rendezett és tiszta metróhálózattal rendelkezik. Ez maradjon is így!


Kelet vs. Nyugat: az autóipar

Az egykori keleti blokk országai közül, a legnagyobb kapacitású autógyártás a Szovjetunióban volt. Nemcsak a VAZ (Lada-Zsiguli), de a Moszkvics, a Volga és a Tavria autókat is gyártották a hatalmas országban. Ennek ellenére, komoly piaci sikert nem ért el egyik márka sem, talán a Lada jutott legmesszebbre. Mi volt az oka ennek? A megoldás – nagy részben – a számokban keresendő…

A Volkswagen wolfsburgi üzemében 1982-ben közel 2 millió autó készült el. A konszern összes gyárában – beleértve az amerikai, a dél-afrikai, és más üzemegységeket is – több mint 2 millió 100 ezer gépkocsit gyártottak.

Ezzel egy időben, a „kelet, óriásában”, a Lada togliatti – és más – üzemében alig több mint 600 ezer autó készült el. Látható tehát, hogy a két gyár elkészült autóinak száma között 1 millió 400 ezer darab a különbség. Vagyis a termelés gyorsasága egyértelműen a nyugait gyártó javára billenti a mérleget, nem meglepő, hogy a VW termékeit Japánban, az Egyesült Államokban, Új-Zélandon, és Írországban is meg lehetett vásárolni, míg a Zsiguli többnyire belpiacra, valamint a KGST országok piacaira termelt, minimális nyugati jelenléttel.

A két márka közti minőségbéli eltérésekről nem ezen írás feladata megemlékezni, mindenesetre tény – hiába az olasz gyökerek – a Volkswagen megbízhatóbb autókat gyártott, mint a Lada, vagy mint bármelyik kelet-európai autógyár. A nagyobb eladások, ergo a több profit, pedig a nagyobb példányszámban keresendők leginkább.


Hová tűntek a cukorgyárak?

A történelmi Magyarország területén egykoron több mint száznegyven cukorgyár működött. A legrégebbit a felvidéki Nagyfödémesen alapították 1830-ban. Legtöbbjük nem működött már a XX. században, ám számtalan kiválóan prosperált az 1980-as évek végén. Sajnos, a rendszerváltoztatást követően a legtöbbjüket bezárták, eladták, mára egy darab működő gyárunk van.

Ács, Petőháza, Mezőhegyes, Hatvan, Szerencs, Lőrinci, Sárvár, Ercsi, Sarkad, Szolnok, Kaba, Kaposvár. A rendszerváltoztatáskor működő tizenkét darab magyarországi cukorgyár ezen településeken működött. Már 1991-ben döntés született arról, hogy a legjobban prosperáló, legmodernebb üzemeket el kell adni külföldi befektetőknek. Kaposvár, Petőháza egy részét osztrák befektetőknek, Szerencs, Szolnok, Hatvan francia befektetőknek, Kabát pedig angoloknak adták el.

Ezzel már 1992-re a hazai cukorgyárak 60 százaléka kikerült a magyar tulajdonosok kezéből, a külföldiek a menedzsmentjogokat is megkapták, illetve elővásárlási joggal rendelkeztek a megmaradt részvényekre.

További öt gyár tulajdonjogát – ezek voltak a korszerűtlenebb gyáregységek – magyar befektetők vehették meg, ám 1997-re ezek fizetésképtelenek lettek (állami segítséget nem kaptak), így őket is a francia multi vásárolta meg…

2003-ig öt üzem maradt még talpon, ám az EU „cukorkvótája miatt” további gyárakat zártak be az illetékesek: Kaba 2006, Szolnok 2007, Szerencs 2008, Petőháza 2009-ben zárta be végleg a kapuit.

Jelen sorok írásakor csak a kaposvári cukorgyár működik…


Top 10-ben az egykori szovjet márka: 15 millió „Lada” világszerte

A majdnem 300 milliós Szovjetuniót az 1960-as évekre érte el a tömeges motorizáció. A győztes világháborút követően kitört hidegháborús időszakban nemcsak a rakéták, a harckocsik, valamint a vadászgépek számában versengett a két szuperhatalom egymással, mindkét fél törekedett a saját lakosságának jóléti intézkedéseket „hozni”. Autót a dolgozóknak! adta ki a jelszót az SZKP.

Sokkal könnyebb helyzetben volt az Egyesült Államok, amely már a második világháborút megelőzően számos jóléti termékkel árasztotta el a lakosságot: televízió, rádiókészülék, autósmozik tömkelege jelentette az amerikai átlagpolgár mindennapjait.

A szovjetek ezirányú lemaradásukat az 1960-as években igyekeztek ledolgozni, ám Moszkva legnagyobb problémája, a technikai hátrányuk volt. Önálló iparral, technikával nem tudtak olyan személygépkocsit gyártani, amely kielégítette volna a 300 milliós piacot.

A szovjet autógyártás modernizálása, és kiterjesztése érdekében, a japán Honda cég „felajánlotta”, hogy egy gyáregységet épít a Szovjetunió területén, ám az orosz fél a Kuril-szigetek miatti feszült japán-szovjet viszony miatt nem élt Tokió ajánlatával.

Nem úgy a torinói Fiat ajánlatával. Az erős munkásmozgalommal rendelkező mediterrán ország nagyhírű autógyára, a Fiat felajánlotta, eladja egyik modelljének licenszjogait a szovjeteknek, valamint felépít egy gyárat az országban.

Az olaszok nem teketóriáztak, nagyvonalúan az 1966-os év autója díj győztesének, a Fiat 124-esnek a licenszét adták el az oroszoknak. A leendő Zsiguli – más piacokon Lada – gyár felépítését pedig az egykori orosz kommunistáról elnevezett városban, Togliattiban tervezték.

Az eredeti modellből a torinói gyár több mint kétszázezer darabot készített az évek során, 1974-ben váltotta le a Fiat 131-es amely akkor sikereket nem tudhatott magáénak, mint az előmodell 124-es.

A szovjetek Zsiguli 1200-as néven (VAZ 2101) forgalmazták az autó némileg átalakított változatát – például a kombit, amelyet idehaza a zöldségesek kedveltek – egészen 1988-ig tartották gyártásban. 1973-ben erősebb motorral szerelték a kocsit, és némileg új külsőt is kapott a gyár csúcsmodellje, a Zsiguli 1500-as (VAZ 2103), amely kényelmével, felszereltségével (pl. Ferrari Dino műszerfallal, hátsó könyöklővel, órával, fordulatszámmérővel stb.) kilógott a szocialista autók közül.

A jól sikerült Fiat 124 licenszét, nemcsak a szovjetek, de a spanyolok (SEAT), a törökök (TOFAS) és az indiaiak (Premier) is megvásárolták. Az évtizedek során az alapmodell és a továbbfejlesztett változtatok száma elérte a 15 milliót, amely óriási szám, egy képzeletbeli toplista első tíz helyében elférne.

Csak, hogy érzékeltessük, a legnagyobb példányszámban gyártott modell a Toyota Corolla, amelyet 1966- óta tart gyártásban a japán óriás, és 44 millió példányban készült.


Miért félt a kommunista rendszer rocksztároktól?

A Zalai Hírlap, 1985. május 2-i számából kiderült, az egy nappal korábbi, fővárosi központi május elsejei felvonuláson 250 ezer ember vett részt. Ez a létszám nem kevés. De. Az önkétes eseményen (sok vállalat, szerv dolgozói számára erősen ajánlott volt részt venni a felvonuláson a szerk.) a tömeg az ország minden szegletéből érkezett, buszokkal, vonatokkal utaztatták a sörre és virslire éhes tömegeket. Ennek tükrében nem meglepő, ha „ennyien sétálgattak” a Városliget szélén.

A rendszer ennek ellenére irtózott a tömegrendezvényektől, csak a központi ünnepségek, megemlékezések számítottak kivételnek.

A leginkább a fiatalokra „káros hatást kifejtő” beat- és rockkoncertektől rándult össze a kommunista rendszer vezetőinek a gyomra. Igyekeztek is a problémásabb zenekarokat (P. Mobil, Beatrice stb.) partvonalon kívülre tenni, elhallgattatni.

Igen ám, de mi volt a helyzet a nyugati sztárokkal, zenekarokkal? A The Rolling Stones 1981-es, amerikai turnéjának átlagnézőszáma 60 ezer volt, a banda 50 koncertet adott az Egyesült Államokban. A Queen 1986-os, Magic Turnéjának 24 állomására majdnem 1 millió néző volt kíváncsi, ez több mint 40 ezer embert jelentett fellépésenként.

De Michael Jackson, Madonna, vagy David Bowie is könnyen megtöltötte a Wembley Stadiont, vagy a Nippon Budokant, ha éppen arra járt…

Világos tehát, hogy egy zömében fiatalokból álló, több tízezres tömeg – amely a színpadon álló, karizmatikus frontember „hívószavára”, mozdulatára – extázisba jön, veszélyes volt az adott kommunista hatalomra nézve. Ezért igyekezett a lengyel, a csehszlovák, vagy éppen a szovjet hatalom minden eszközzel megakadályozni, hogy nyugati szuperegyüttesek, énekesek lépjenek földjére. A tömeg gyűljön össze, de csak a párt hívószavára.


Hány hadosztálya van a pápának?

A fenti mondta a történelmi anekdota szerint, a szovjet diktátor, Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, vagyis Sztálin száját hagyta el, amikor szóba került a római pápa hatalma. Tény és való, az egykori Vörös Hadsereg a világ egyik legnagyobb, legütőképesebb hadserege volt, a pápát, pedig kézi lőfegyverekkel rendelkező a Svájci Gárda védi. Tényleg, hűny hadosztálya van a pápának?

 

Róma püspökét a IV. Szixtusz pápa által életre hívott gárda védi, amely az évszázadok során számos változáson ment keresztül.

Az 1500-as évek Európájában a svájci zsoldosok igen keresettek voltak, kiváló harcértékük, erős moráljuk miatt. A fentmaradt dokumentumok tanúsága szerint 1505-ben alapították a Svájci Gárdát, amelynek elsődleges feladata a pápa személyének megvédése. Az 1929-es lateráni egyezményben rögzítették: a pápa fennhatósága egész Vatikánra kiterjed, védelméről, a Svájci Gárda gondoskodik.

Napjainkban a gárda száztíz főből áll, amelynek egy, ezredesi rangú parancsnoka van. Két alezredes, egy őrnagy, valamint egy százados képezi a tisztikart, amelyben kiemelt helyet foglal el az alezredesi rendfokozatú tábori lelkész.

A gárdában huszonhat tiszthelyettes (egy törzsőrmester, öt őrmester, tíz káplár, és tíz káplárhelyettes) teljesít szolgálatot, a közlegények létszáma hetvenkilenc fő. A szervezetnek büntetlen előéletű, minimum 174 cm magasságú, diplomás, svájci állampolgárok lehetnek a tagjai, akiknek olasz nyelvismerettel, és küzdősportokban való jártassággal kell rendelkezniük.

A szolgálatot ellátó gárdisták felszerelés közé tartozik a kard, a maroklőfegyver, a paprikaspray, illetve adott esetben a gépkarabély.

Megállapíthatjuk tehát, Joszif Sztálinnak igaza volt: nincsen egyetlen hadosztálya sem a pápának. Sokkal magasabb helyen gondoskodnak róla…


Hidegháborús mértékegység: 156 kilométernyi fal

A két világbirodalmat, és politikai kultúrát egymástól elválasztó Berlini fal felépítéséről a keletnémet kommunisták és a szovjetek az 1960-s évek legelején döntöttek.1961-ben Walter Ulbricht keletnémet pártvezér még tagadta, hogy az egyre növekvő menekültáradatot egy fal felépítésével kívánják a hatóságok megakadályozni, ám hazudott: a hadsereg egységei, szovjet technikával és segédlettel rohamtempóban láttak neki a két világot elválasztó betonmonstrum felépítéséhez.

Az egészen 1989. november 9-ig működő fal átlépése során több mint százhúsz ember gyilkoltak meg a keletnémet határőrök. Az áldozatok többségének halálát lőtt sérülések okozták. Az embertelen monstrum összesen 156 kilométer hosszan választotta el egymástól a németeket. Családokat, életeket vágott ketté.

Nemcsak a fal, de annak paraméterei is elképesztők voltak. Több mint 3 méter magasságú volt a fal, ám néhány helyen a magassága elérte a 4 métert is. Több tucat házat, épületet kellett lebontani ahhoz, hogy felépüljön, ugyanis Berlin belvárosán keresztül is húzódott, teljességgel esztelen módon választva ketté a várost és annak lakóit.

A fal keleti oldalán szögesdrótrendszert építettek ki, amely 45 kilométer hosszúra nyúlt. A rendszerben – amely valóságos védműként működött – húsz katonai bunkert, száznyolcvanhat őrtornyot építettek.

A falat már megközelíteni is szinte lehetetlen volt, ugyanis mélységi védelemmel látták el a területet. Határőrök, szögesdrót, senkiföldje, éjszakai lámpás világítás, és járőrkutyák jelentették a fal keleti oldalát, megakadályozva ezzel a szabad világba való átjutást.

Egészen döbbenetes, hogy 156 kilométernyi embertelenség lett a hidegháború legfőbb szimbóluma, ahol Kennedy és Ronald Reagan elnökök, a Scorpions és Roger Waters is megfordult.


Újabb brit energiavállalatok kerülhetnek az összeomlás szélére

Túl sok szolgáltató működik ellenőrzés nélkül a brit energiapiacon, és egyre több kerül bajba.

A British Gas anyavállalata, a Centrica vezérigazgatója szerint több energiaszolgáltató cég is tönkremehet a télen. Chris O’Shea közölte, a kisebb szolgáltatók közül soknak elfogyott a pénze, így technikailag fizetésképtelenné vált.

A szakértő úgy véli, a nagyobb brit energiaszolgáltatókat is érintheti az összeomlás veszélye. Ennek hátterében az áll, hogy egy sor energia-kiskereskedő megfelelő ellenőrzések nélkül végzi a tevekénységét.

Az év egyik legnagyobb botránya a februárban összeomlott, mintegy 1,5 millió felhasználót kiszolgáló Bulb Energie esete, ami 6,5 milliárd fontjába került a brit adófizetőknek. A vállalatot államosítani kellett, miután kiderült, a gyors növekedés után nem tudja teljesíteni az ügyfelek felé tett vállalásait.

O’Shea szerint még mindig vannak olyan vállalatok a brit piacon, amelyek nem képesek előteremteni a vállalkozásuk működtetéséhez szükséges tőkét.

A múlt héten az Ofgem, a brit energiaszabályozási hivatal egy sor reformot vázolt fel az energia-kiskereskedelmi piac szabályozására, bár az iparági vezetők azt állítják, ezek kudarcra vannak ítélve.


Értelmiségiek a párt vezetésében

Az 1956 novemberében létrejött Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Vezetőségében (KB) alig néhány értelmiségit találhattunk az évek múlásával. Igaz, munkás sem sok volt a párt parlamentjeként működő KB-ban, kongresszusról kongresszusra néhányan foglaltak csak helyet benne. Kik voltak azok a kiemelkedő művészek, tudósok akik KB-tagok voltak? Lássuk!

1956 után néhány „dísz” értelmiségi is helyet foglalhatott a Magyar Szocialista Munkáspárt tágabb vezető testületében, a Központi Bizottságban. Kezdetben ketten voltak: Major Tamás, a színész és színigazgató – már csak a Kádár Jánoshoz fűződő, még az illegalitásból datálódó személyes barátság okán, valamint Novobátzky Károly fizikus akadémikus.

1966-ban Major Tamás kimaradt – Kádár elhidegült tőle –, jöttek viszont helyette mindjárt ketten is: Garai Gábor költő, és az ő társaságában Keres Emil. Keres két ciklusban, 1975 tavaszáig maradt a testületben.

A drámai, de főképp a könnyedebb szerepekben sorra brillírozó Szilágyi Tibor 1988. májusában került be a KB-ba (ezen az értekezleten váltották le Kádár János, és került a helyére Grósz Károly), és egészen az állampárt 1989. októberi megszűnéséig a testület tagja maradt.

Rajtuk kívül a tudományos élet néhány tagját is kooptálták a testületbe, Erdey-Grúz Tibor kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, felsőoktatási miniszter, Andics Erzsébet marxista történész, de Babics Antal doktor, urológus, a kiemelt pártkórház, a „Kútvölgyi” igazgatója is a testület tagja lehetett.


Minden szakítás nehéz

Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént – vallotta az irodalmi Nobel-díjas Gabriel García Márquez. Épp így kéne tekintenünk az üzemanyagárstopra is, amely rövid élete alatt sokat spórolt a magyaroknak.

December 6-án este fél 11-kor rendkívüli sajtótájékoztató keretén belül jelentette be Gulyás Gergely, hogy az uniós olajársapkát követő piaci káosz és az ellátásveszély miatt a kormány a Mol tanácsára megszüntette az üzemanyagárstopot.

Kedd éjjeltől tehát a benzin irányadó ára 641 forint, a dízelé 699 forint lett, ami előbbinél 33,5 százalékos, utóbbi esetében 45,6 százalékos áremelkedésnek felel meg. Sokan most a drágulás miatt mérgelődnek, holott az ársapka felett gyakorlatilag a bevezetése óta ott ketyegett az óra.

Tizenhárom hónap – ennyi időt kaptak a magyarok, hogy felkészüljenek az elkerülhetetlenre. A vizespohárra félig teliként tekintve, nézzük hát meg, mennyivel jártak jobban az autósok az elmúlt időszakban.

Vegyük alapul, hogy a Bosch 2018-as felmérése szerint a magyar autók éves átlag futásteljesítménye 17 ezer kilométer. Ez havi bontásban durván 1420 kilométert jelent, ami 100 kilométerenkénti 7 literes átlagfogyasztás esetén 99,4 liter üzemanyagnak felel meg. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a példánkban szereplő átlagos sofőr – legyen, mondjuk Béla –, a 28 napos február kivételével, minden hónap 15-én és 30-án tankol 50–50 litert.

Lássuk, mennyibe került az üzemanyag kétheti bontásban az árstop hatályba lépése óta:

Amint az a holtankoljak.hu adatai alapján készített táblázatban is jól látszik, példás autósunk decemberben és januárban nem takarított meg pénzt az árstopnak köszönhetően, mivel ezekben a hónapokban az üzemanyagok piaci ára is maximum 480 forint volt. Tavaly novemberben és idén márciustól kezdve azonban Bélának jelentős összegek maradtak a zsebében. Persze ennek a mértéke is attól függ, hogy a használt járműbe benzint vagy dízelt kellett tankolnia.

A benzin esetében 177 500 forintot, míg a gázolajnál 245 600 forintot spórolhatott Béla az árstoppal, mivel előbbi üzemanyag átlagára a vizsgált 11 hónapban 641, utóbbié 703 forint volt. Ha nem annyira kényszeres, hogy pontosan ugyanazon dátumokon tankoljon, autósunk járhatott volna jobban és rosszabbul is, a különbség azonban nem lett volna számottevő.

Természetesen a megtakarított összeg az autó (vagy motor) fogyasztásától is nagyban függ. Az alábbi táblázatban találhatók a lehetséges kimenetelek, annak fényében, hogy az adott jármű átlagosan mennyit eszik 100 kilométeren:

Béla szomorú, hogy egy korszak véget ért, de emellett örül, hogy azt az összeget, amit az üzemanyagárstop érvényességének 13 hónapjából 11-ben nem benzinre vagy dízelre költött, másra fordíthatja. Bélának ezért alacsony a vérnyomása, amikor tankolni megy.


Az EU hajózási ágazatának is mélyütés az ársapka

Sokan nem örülnek az olajársapkának, ami a szállítmányozókat érzékenyebben érintheti, mint Oroszországot.

Hatályba lépett az Európai Unió, a G7-ek és Ausztrália által az orosz tengeri olajra vonatkozóan megállapított árplafon. A hétfőn életbe lépett 60 dolláros hordónkénti ársapka célja, hogy korlátozza Oroszország lehetőségeit az ukrajnai háború finanszírozására.

Az orosz fosszilis energiahordozókat szállító görög hajózási társaságok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az újabb szankciók még zavarosabbá tehetik a globális olajpiacot.

Először a földgázra vonatkozó tilalom volt. Aztán az orosz olaj részleges tilalma. Ezután az orosz nyersolajat szállító tartályhajók biztosításának megtiltása. És most itt van az ársapka.

Az orosz nyersolajra vonatkozó árplafon bevezetését a legtöbb uniós ország üdvözölte, sőt egyesek még szigorúbb intézkedéseket is kértek. Málta, Ciprus és Görögország azonban – három olyan tengerparti uniós ország, amely kulcsszerepet játszik az orosz olaj szállításában – figyelmeztetett a nemzetközi kereskedelem szempontjából kritikus jelentőségű iparágra vonatkozó szigorítás szélesebb körű gazdasági következményeire.

Úgy vélik, hogy a mostani intézkedés jobban fog ártani az EU hajózási ágazatának, mint Oroszországnak.

Az áruk szabad áramlásába való bármiféle beavatkozás a szállítókat érinti” – mondta George Xiradakis tengerészeti közgazdász a CGTN Europe-nak. Hozzátette, a görög hajózási társaságok és általánosságban a hajózási vállalatok aggódnak, hogy a korlátozás árháborúhoz fog vezetni a többi olajtermelő ország között.

A görögországi tankerhajók az ukrajnai háború februári kezdete óta legálisan szállítanak orosz fosszilis üzemanyagokat. Sokan azonban aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Görögország jelentős szerepet játszik az olaj elosztásában, és ezzel hozzájárul az Oroszország által csak „katonai műveletnek” nevezett tevékenység finanszírozásához.

Bár sok elemző úgy véli, hogy a legutóbbi felső határértéknek rövid távon káros hatása lehet, Xiradakis szerint a hajózási ágazat jövője még mindig fényesnek tűnik.

„Az olajszállító tartályhajók piacán jelenleg egyensúlyban van a kereslet és a kínálat” – fogalmazott, kiemelve, most inkább ez jár a hajózási vállalatok vezetőinek fejében, mint az, hogy mi fog történni az árucikkekkel és az árplafonnal a jövőben.

Az olajárplafonról szóló döntés azt hivatott jelezni, hogy a leggazdagabb országok többsége egységesen fellép Oroszország ukrajnai akciója ellen. A tél beköszöntével azonban a világ legnagyobb tankerflottájával rendelkező Görögország talán kevésbé egységes, mint ahogy az papíron látszik, mivel kénytelen alternatívákat keresni, hogy elkerülje az ellátási lánc megszakadásának következményeit.


A németek tíz százaléka a fűtésen spórol

Nem állt még be a teljes átzöldülés a német lakosságban. A téli szezon kezdetével kiderült: a jelenlegi energiaárak mellett a legtöbben nem törődnek a környezettudatossággal, ha lakás melegen tartásáról van szó. Igaz, sokaknak még így is le kellett mondaniuk a fűtésről annak érdekében, hogy a hidegebb napokon majd ki tudják fizetni a rezsit.

Az energiaköltségek hirtelen megemelkedtek, mely a német lakosság fűtési szokásit is megváltoztatta. Egy felmérés szerint a megkérdezettek tíz százaléka még novemberben sem fűtött. A válaszadók nagy része azt mondta, inkább kályhával fűt, ugyanis ezáltal energiát szeretne megtakarítani.

Az orosz-ukrán háború és az azt követő szankciós politika miatt az egekbe szöktek az energiaárak Európában. Ez egyik legnagyobb emelkedés Németországban következett be, ahol sokan aggódva várják következő gázszámlájukat. A YouGov közvélemény-kutató intézet reprezentatív felmérése szerint a német lakosság tíz százaléka a novemberben tapasztalható alacsony hőmérséklet ellenére sem kezdett még el fűteni.

A túlnyomó többség nem bírta tovább, már az elmúlt hónapban fűtött, az energiafelhasználási szokásain azonban változtatott. A válaszadók 68 százaléka azt vallotta, a tavalyi évhez képest úgy tervezi, kevesebbet fog fűteni ebben a szezonban, míg ezen csoport nagyjából fele még drasztikusabb spórolást tervez.

A német fűtésrendszerek többsége gázzal és olajjal működik, így magas a károsanyagkibocsátásuk. A takarékoskodni vágyók viszont most a jelek szerint tesznek a környezettudatosságra, a felmérésben résztvevők mindössze 6 százaléka vallotta azt, hogy a zöld szempontok szerepet játszanak döntéséen.

A megkérdezettek 56 százaléka a spórolás érdekében állítja alacsonyabb hőmérsékletre a termosztátot, 20 százalék az enyhe időjárás miatt fűt kevesebbet, 15 százalék pedig azért takarékoskodik, hogy hozzájáruljon az ellátásbiztonság javulásához.

A Der Spiegel szerint sok felhasználó megfogadta a német szövetségi kormány felhívását és takarékosan bánik az energiával. A megnövekedett árak és a gázhiány veszélye miatt a kormány javasolta a lakások hőmérsékletének csökkentését és víztakarékos zuhanyrózsák felszerelését.

Az idén sok energiaszolgáltató a duplájára, de volt, amelyik a háromszorosára emelte az árait Németországban, mindezek ellenére azonban a válaszadók 78 százaléka megmaradt annál a fűtési rendszernél, amelyet az elmúlt évben is használt.


A világ legnagyobb földalatti hadserege

Az 1920-ban létrejött független lengyel állam mintegy húsz évig létezett. 1939. szeptember 1-jén a baráti látogatásra Gdańskba érkező német hadihajó tüzet nyitott az egykori Hanza-városra, kirobbantva ezzel a második világháborút.

Az illegalitásba vonuló lengyel emigráns kormány az ország megszállását követően megszervezte hadseregét, a Honi Hadsereget.

A szervezet különböző, korábban létező földalatti katonai szervezetek tulajdonképpeni összekapcsolása volt. 1942. február 14-én a Londonban tartózkodó főparancsnok, Kazimierz Sosnkowski tábornok parancsára az 1939 decembere óta létező Fegyveres Harci Szövetségét átnevezték Honi Hadseregnek.

A hadsereg parancsnoka, a kiváló terepgyakorlattal bíró Stefan Grot-Rowcki tábornok volt. Az alakulatok feladata sokrétű volt: felderítés, szabotázs, fegyveres harci cselekmény egyaránt képezték a harci feladatokat.

1944 nyarára Európa legnagyobb földalatti hadseregévé vált a Honi Hadsereg: ekkor élelmezési létszáma meghaladta a 350 ezret. Legnagyobb harci cselekményük a varsói felkelés kirobbantása volt, amely a német megszállók elleni fegyveres akció volt. A világhírű lengyel rendező, Andrzej Wajda Csatorna című filmje mutatta be a legendás lengyel hősök szabadságakcióját, amelyet a Visztula folyó túlpartján állomásozó szovjet csapatok tétlenül szemléltek; Moszkva tartott a Honi Hadseregtől, a háború utáni lengyel állam hadseregének tekintette azt, amely veszélyeztette Szálin világuralmi terveit.

Az 1940-es évek végén kiépülő kommunista hatalom, több magasrangú tisztet záratott börtönbe, vagy ítélt halálra az egykori Honi Hadsereg katonái közül.


Hány lengyel piac működött Magyarországon?

A szocialista hiánygazdaságban a lakosság egésze rákényszerült a kiskapuk megtalálására. Ahogy a korabeli kabaréban mondták: „Minden ajtó mellett van egy kiskapu.” A KGST államok közül az egyik legrosszabb gazdasági helyzetben a lengyelek voltak, náluk hadiállapot, sztrájkok, üres boltok jelentették a mindennapokat, miközben idehaza a Skála Budapest Nagyáruházban a felvágottas pult hossza elérte a négy métert. 1982-ben. Ebben a helyzetben a polyákok kénytelen voltak seftelni, csencselni, piacozni, valahogy megélni.

Általános élmény a rendszerváltás előtt született generációknak a lengyelpiac, ahol főképp lengyelek, de néha erdélyi magyarok, és románok is árultak. A legtöbben a gépkocsik tetejére, motorháztetejére tették ki a portékát, de sokan a csomagtartóból is árultak. A fiatalok ma kérdeznék, mit árultak? Nos, tulajdonképpen bármit, amit pénzzé lehetett tenni, esetleg Magyarországon drága, vagy nehezen beszerezhető volt. Konyak, lengyel Marlboro cigaretta, dezodor, zokni, törülköző, autóalkatrész, de még Playboy magazin is fellelhető volt ezen piacokon. A magyar vevők örültek, hiszen olcsóbban vásároltak, és lengyelek is boldogok voltak, megkeresték a fizetéskiegészítést. A piacokon forinttal, de sok esetben nyugatnémet márkával is lehetett fizetni.

Magyarországon az 1980-as években gyakorlatilag nem volt olyan megyeszékhely, ahol ne lett volna lengyelpiac (néha KGST piac), a fővárosban pedig több is működött belőlük. Pontos számuk nem ismert, több mint száz működött belőlük országszerte. A Világgazdaság 1993-as cikke szerint a lengyelek helyét kezdték a kínaiak átvenni, egyre több dolgot tőlük lehet már megvásárolni. Ahogy Lengyelországban is egyre jobbá vált a gazdasági helyzet, és szabadon lehetett nyugatra utazni (pl. Németországban árulni, onnan termékeket behozni stb.), úgy lettek egyre jelentéktelenebbek ezek a hazai lengyelpiacok, amely a szocialista rendszer egy sajátos lenyomatként évekig prosperáltak.