Az energiaválság elhúzódó hatásai veszélyeztetik a német ipart

Elég rossz az energiahelyzet Németországban ahhoz, hogy a vállalatok fontolóra egyék a költözést – erről beszélt a CNBC-nek Siegfried Russwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke. Hozzátette, a jelenlegi üzleti feltételek a vállalatok számára akadályok tömkelegét teremtették meg.

„Sok németországi székhelyű vállalkozás globálisan jól teljesít, de a saját országukban folytatott működéssel küszködik” – húzta alá, és a bürokráciát, illetve a lassú ügyintézést sorolta fel további nyomásként, amellyel a vállalatoknak szembe kell nézniük.

Robert Habeck gazdasági miniszter szemmel láthatóan nem osztja ezt a véleményt.

„Véleményem szerint Németország vonzó helyszín mind az új, mind a már működő vállalatok számára" – mondta június 20-án, a BDI ipar napja elnevezésű berlini konferencia második napján tartott beszédében. „Természetesen az anyagipar a magasabb energiaárak miatt nyomás alatt van, de politikai döntéseket is kell hozni.”

A villamosenergia- és gázárak 2022-ben, az orosz-ukrán háború kirobbanását követően Európa-szerte rekordértékre emelkedtek, az extra költségek pedig továbbra is hozzájárulnak a magas inflációhoz a kontinensen és az Egyesült Királyságban.

Májusban a német kormány nyilvánosságra hozta, hogy a vállalkozások védelmében évente mintegy négymilliárd eurót (1486 milliárd forintot) tervez elkülöníteni a nagy energiaigényű iparágak villamosenergiaár-támogatására.

„Azt szeretnénk, ha az ipar otthon maradna Németországban, és átalakulási perspektívát kapna. Az ipari áram kedvező ára erre szolgál” – mondta Habeck egy korábbi sajtótájékoztatón.

Joachim Nagel, a német jegybank elnöke április 13-án úgy nyilatkozott, hogy Németország energiaválsága „többé-kevésbé megoldódott”. Ő egy „eredendő erőre” hivatkozott, amely lehetővé teszi, hogy az ország kilábaljon a világjárvány és az ukrajnai háború kettős sokkjából.

A BDI azonban kijózanító előrejelzést tett közzé Németországra vonatkozóan, és 2023-ra a bruttó hazai termék stagnálását jósolta az előző évhez képest.

„Egy plusz 2,7 százalékos GDP-növekedés globálisan és nulla nálunk egyértelműen azt mondja: Németország lemarad” – hangsúlyozta Russwurm.