Az EU hajózási ágazatának is mélyütés az ársapka

Hatályba lépett az Európai Unió, a G7-ek és Ausztrália által az orosz tengeri olajra vonatkozóan megállapított árplafon. A hétfőn életbe lépett 60 dolláros hordónkénti ársapka célja, hogy korlátozza Oroszország lehetőségeit az ukrajnai háború finanszírozására.

Az orosz fosszilis energiahordozókat szállító görög hajózási társaságok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az újabb szankciók még zavarosabbá tehetik a globális olajpiacot.

Először a földgázra vonatkozó tilalom volt. Aztán az orosz olaj részleges tilalma. Ezután az orosz nyersolajat szállító tartályhajók biztosításának megtiltása. És most itt van az ársapka.

Az orosz nyersolajra vonatkozó árplafon bevezetését a legtöbb uniós ország üdvözölte, sőt egyesek még szigorúbb intézkedéseket is kértek. Málta, Ciprus és Görögország azonban – három olyan tengerparti uniós ország, amely kulcsszerepet játszik az orosz olaj szállításában – figyelmeztetett a nemzetközi kereskedelem szempontjából kritikus jelentőségű iparágra vonatkozó szigorítás szélesebb körű gazdasági következményeire.

Úgy vélik, hogy a mostani intézkedés jobban fog ártani az EU hajózási ágazatának, mint Oroszországnak.

„Az áruk szabad áramlásába való bármiféle beavatkozás a szállítókat érinti” – mondta George Xiradakis tengerészeti közgazdász a CGTN Europe-nak. Hozzátette, a görög hajózási társaságok és általánosságban a hajózási vállalatok aggódnak, hogy a korlátozás árháborúhoz fog vezetni a többi olajtermelő ország között.

A görögországi tankerhajók az ukrajnai háború februári kezdete óta legálisan szállítanak orosz fosszilis üzemanyagokat. Sokan azonban aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Görögország jelentős szerepet játszik az olaj elosztásában, és ezzel hozzájárul az Oroszország által csak „katonai műveletnek” nevezett tevékenység finanszírozásához.

Bár sok elemző úgy véli, hogy a legutóbbi felső határértéknek rövid távon káros hatása lehet, Xiradakis szerint a hajózási ágazat jövője még mindig fényesnek tűnik.

„Az olajszállító tartályhajók piacán jelenleg egyensúlyban van a kereslet és a kínálat” – fogalmazott, kiemelve, most inkább ez jár a hajózási vállalatok vezetőinek fejében, mint az, hogy mi fog történni az árucikkekkel és az árplafonnal a jövőben.

Az olajárplafonról szóló döntés azt hivatott jelezni, hogy a leggazdagabb országok többsége egységesen fellép Oroszország ukrajnai akciója ellen. A tél beköszöntével azonban a világ legnagyobb tankerflottájával rendelkező Görögország talán kevésbé egységes, mint ahogy az papíron látszik, mivel kénytelen alternatívákat keresni, hogy elkerülje az ellátási lánc megszakadásának következményeit.