Brutális árat követel az energiaválság kezelése

A koronavírusnál is nagyobb lyukat ütött az öreg kontinens államainak költségvetésén az orosz-ukrán háború és az azt követő szankciós politika. Közel 800 milliárd euróra emelkedtek az európai országok energiaválság kezelésére fordított kiadásai.

Az Európai Unió országai 2021 szeptembere óta 681 milliárd eurót különítettek el az energiaválságra, míg Nagy-Britannia 103 milliárd eurót, Norvégia pedig 8,1 milliárd eurót csoportosított erre a célra – derül ki a Bruegel agytröszt elemzéséből.

A 792 milliárd eurós végösszeg jelentős emelkedés a Bruegel legutóbbi, novemberi értékelésében szereplő 706 milliárd euróhoz képest. A költségek növekedésének hátterében pedig továbbra is az áll, hogy az európai országoknak úgy kell átvészelnie a telet, hogy az orosz gázszállítások nagy részére nem számíthatnak.

A kiadási lista élén – utcahosszal vezetve – Németország áll, közel 270 milliárd euróval. A németeket Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország követi, bár a felsorolt országok mindegyike kevesebb mint 150 milliárd eurót költött a háztartások és a vállalatok energiaszámláinak enyhítésére.

A Bruegel elemzése szerint egy főre vetítve Luxemburg, Dánia és Németország volt a legnagyobb költekező.

Az országokenergiaválságra elkülönített kiadásai mostanra meghaladták az Európai Unió 750 milliárd eurós Covid-19 helyreállítási alapjának összegét.

Európa fontos döntés előtt áll, ha a vállalatok megtartása érdekében fel akarja venni a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával. Éppen ezért az uniós vezetők hamarosan megvitatják a zöldtechnológiai projektekre vonatkozó állami támogatási szabályokra irányuló javaslatokat.

A terveket azonban több tagállam is aggodalommal fogadta, mondván hogy az állami támogatások növelése megzavarhatja a blokk belső piacát. Németországot többen kritikával illették nemrég bejelentett, a hatalmas energiatámogatási csomagja miatt, mivel annak összege messze meghaladja azt a szintet, amelyet más uniós országok megengedhetnek maguknak.