Célba ér az amerikai torpedó?
A kereskedelmi kedvezmények és a szén-dioxid-kibocsátási mentességek elvesztésének kockázatával néz szembe Kína, miután az Egyesült Államok képviselőháza elfogadott egy törvényjavaslatot, amely a világ második legnagyobb gazdaságának „fejlődő ország” státuszának visszavonására szólít fel.
„A Kínai Népköztársaság nem fejlődő ország” című kétpárti törvényjavaslatot március 27-én gyorsított eljárásban, 415-0 arányban, egyhangú szavazással fogadták el az Egyesült Államokban. A javaslatot a szenátusnak és az amerikai elnöknek is jóvá kell hagynia, mielőtt az törvényerőre emelkedik.
Kínai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha a törvényt elfogadják – ami valljuk be, igencsak valószínűnek tűnik –, akkor Kínának magasabb vámokkal, növekvő termelési költségekkel, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó több kötelezettséggel és a nemzetközi kedvezményes hitelek jelentős csökkenésével kell szembenéznie – mindezek végső soron munkahelyek megszűnéséhez vezetnének az országban.
A törvényjavaslat háttere 2020 februárjáig nyúlik vissza, amikor Donald Trump akkori amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok 25 országot, köztük Kínát, Indiát és Dél-Afrikát fejlett országként kezel, annak érdekében, hogy megszüntesse a kiegyenlítő vámvizsgálatok során számukra biztosított kedvezményes kereskedelmi elbánást.
A hét elején – miközben az amerikai törvényhozók a jelenlegi kétpárti jogszabályt terjesztették elő – a törvényjavaslat társszponzora, Young Kim képviselőasszony rámutatott, hogy Kína – amely 2010-ben megelőzte Japánt a világ második legnagyobb gazdaságaként – jelenleg a világgazdaság 18,7%-át teszi ki.
Elmondta, hogy a keleti ország alacsony kamatozású kölcsönöket vett fel nemzetközi szervezetektől, miközben az „Övezet és út” (BRI) kezdeményezés részeként trilliárdokat költött más országok infrastrukturális projektjeire. A BRI-t adócsapdának, „diplomáciai átverésnek” nevezte.
Kínát jelenleg fejlődő országnak tekintik a nemzetközi szervezetek, köztük az Egyesült Nemzetek Szervezete is, bár a „fejlődő” és a „fejlett” fogalmaknak nincsenek egyértelmű meghatározásai.
Ennek köszönhetően Kína jelenleg kereskedelmi korrekciós és dömpingellenes vám alóli mentességet élvez a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) részéről, pénzügyi támogatást kap a Világbanktól, technikai és pénzügyi támogatást kap nemzetközi szervezetektől, alacsonyabb vámterheket élvez számos exporttermékére, mezőgazdasági támogatást kap az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetétől (FAO), tudományos kutatási támogatásokat kap a fejlett országoktól, és a fejlődő ország státusza miatt további időt biztosítanak számára a világ szellemi tulajdonvédelmi normáinak elérésére.
Fejlődő országként Kína nemzetközi támogatást kaphat a környezeti és klímaváltozási kihívások kezeléséhez, valamint a fenntartható fejlődést elősegítő technológiákhoz. Többek közt az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is olyan társadalmi és gazdasági fejlesztési projekteket indított az országban, amelyek veszélybe kerülhetnek, ha változik Kína besorolása.
Kína gazdasági és technológiai eredményeit most az amerikai politikusok munícióként használják, hogy elvágják a fejlődését. Ha sikerül, a dinamikusan fejlődő ázsiai óriás komoly gondokkal nézhet szembe.
Ha Kínát fejlett országnak minősítik, többé nem élvezheti az alacsony vámokat, melynek következtében exportja csökkenni fog. Mivel a külföldi országok szigorúbb technológiai exportszabályokat írnak majd elő vele szemben, a kínai tech szektor nem fogja tudni beszerezni a szükséges technológiákat és alkatrészeket a gyártáshoz. Ráadásul ebben az esetben az ország nem tud majd alacsony költségű hiteleket igényelni a multilaterális fejlesztési bankoktól, még a pekingi székhelyű Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banktól (AIIB) sem.
Kínában egyelőre nem aggódnak
A kínai állami média a maga részéről azt állítja, hogy Kínának nem kell túlságosan megrettennie a legújabb amerikai „gazdasági torpedótól”, mivel nem valószínű, hogy az Egyesült Államok felhívását a nemzetközi szervezetek elfogadják.
A Beijing Daily március 30-i cikkében azt írta, hogy Kína határozottan nem tartozik a fejlett országok közé, mivel az egy főre jutó bruttó hazai összterméke tavaly mindössze 14 ezer dollár volt, szemben Luxemburg 127 ezer, az Egyesült Államok 75 ezer és Japán 34 ezer dollárjával.
A vásárlóerő-paritáson számított GDP azonban jobb eszköz a különböző gazdaságok összehasonlítására a nominális GDP-nél, mivel a nemzetközi piaci árfolyamok helyett a helyi áruk és szolgáltatások relatív költségét és az adott ország inflációs rátáját veszi figyelembe.
A Nemzetközi Valutaalap szerint Kína egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson mérve tavaly jelentősen magasabb, mintegy 21 ezer dollár volt.
A Beijing Daily mindenesetre megjegyzi, hogy Kína a 85. helyen áll a világon az ENSZ Fejlesztési Programjának Humán Fejlődési Indexe alapján, amely egy ország oktatási szintjét, hosszú élettartamát és életszínvonalát jelzi.
„Mikor vált Kína gazdag nemzetté? Az Egyesült Államoknak ebbe nincs beleszólása” – írja az állami tulajdonú lap. „Amikor társadalmi és gazdasági fejlődésünk eléri ezt a szintet, nagylelkűen viselni fogjuk a felelősséget és a kötelezettségeket, amelyek ezzel járnak.”
Az Egyesült Államoknak sem lesz azonban áldozatmentes a legújabb akció. Ha elérik céljukat, hogy a „fejlett” bélyegzővel lelassítsák a kínai gazdaságot, akkor az amerikaiak is szenvedni fognak a drágább, Kínából importált áruk okozta magasabb inflációtól. Ez azonban egy olyan járulékos veszteségnek tűnik, amelyet Washington kész lenne elfogadni.