Egy értelmezhetetlen döntés

A németországi Emsland, Isar II és Neckarwestheim II atomerőművek bezárása várható volt. Az ország még 2011-ben bejelentette, hogy az atomenergia fokozatos megszüntetését tervezi. Némileg mégis meglepő, hiszen az orosz-ukrán háborút követő energiaválság okozta bizonytalan helyzetben sokan úgy vélték, a német kormány nem csak néhány hónnappal tovább tolja ki az atomreaktorok működtetését. Tévedtek.

A bezárásokra adott reakciók vegyesek voltak. Sokakat megdöbbentett, hogy Németország leállítja a tiszta energiatermelés egyik forrását, miközben az éghajlatváltozásra adott globális válaszlépések továbbra sem elégségesek, míg mások örültek, hogy az ország így legalább biztosan elkerüli az olyan nukleáris baleseteket, mint amilyenek más országokban korábban történtek.

Egy sor elismert tudós, köztük két Nobel-díjas, valamint az MIT és a Columbia egyetemek professzorai az utolsó pillanatban nyílt levélben kérték a reaktorok további működtetését.

„Tekintettel arra a veszélyre, amelyet az éghajlatváltozás jelent bolygónk élővilágára, valamint arra a nyilvánvaló energiaválságra, amelyben Németország és Európa az orosz földgáz elérhetetlensége miatt van, arra kérjük Önöket, hogy folytassák az utolsó megmaradt német atomerőművek üzemeltetését” – áll a levélben.

A tudósok szerint az Emsland, az Isar II és a Neckarwestheim II létesítmények több mint 10 millió német háztartást láttak el villamos energiával, vagyis a lakosság egynegyedét.

„Ez rendkívül kiábrándító, amikor egy olyan biztonságos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, folyamatosan üzemelő energiaforrás, mint az atomenergia, rendelkezésre állt, és még negyven évig tovább működhetett volna” – mondta Henry Preston, a Nukleáris Világszövetség szóvivője a CNBC-nek. Hozzátette, Németország nukleáris ipara világszínvonalú volt. Mindhárom, hétvégén leállított reaktor rendkívül jól teljesített.

Bár a nyílt levél nem hozott sikert, ismét előtérbe került, hogy több évtizedes kihagyást követően miért fordul a világ a nukleáris energia felé. Az atomreaktorok által termelt áram nem jár üvegházhatású-gázkibocsátással. És mivel a globális éghajlatváltozás elleni erőfeszítések továbbra is elmaradnak a céloktól, az atomenergia fenntartható, megbízható energiaforrást jelent.

Ezt a nézetet Hans von Storch, a németországi Geesthachtban működő Institute for Coastal Research éghajlatkutatója, a nyílt levél egyik aláírója is megerősítette a CNBC-nek.

„Bár a döntés jogos, mégsem bölcs” – fogalmazott. „Az atomerőműveknek a kivezetése az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez vezet Németországban, holott egy másik politikai döntés szerint a gyors dekarbonizációnak kellene prioritást élveznie.”

Hangsúlyozta, hogy ő, mint kutató, értelmezhetetlennek tartja a döntést. Nincs vele egyedül.

Hiába való volt tehát a szakértők érvelése, a német kormány magkacsul ragaszkodott elképzeléséhez, így az ország most már csak a cseppfolyósított földgázra, az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra és az atomreaktoroknál jóval környezetszennyezőbb szénerőművekre számíthat az energiatermelésben.