Érdemes rárepülni?

Újra komoly lehetőségként vetődött fel, hogy a kormány visszavásárolja a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. A befektetéshez minden bizonnyal óriási összegeket kell majd megmozgatni, a légikikötőben rejlő lehetőségek azonban hosszú távon alapkövei lehetnek a turizmus és a kereskedelem fellendülésének.

Februárban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón elmondta, újra napirendre került a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (Budapest Airport) megvásárlása a kormányülésen. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felhatalmazást kapott a tárgyalásra a légikikötő tulajdonosaival.

A reptér közel 75 százalékát még a Gyurcsány-kormány adta el 2005 végén a brit BAA-nak 466 milliárd forintért. A céghez és az abban található eszközökhöz 75 évnyi üzemeltetési koncesszió járt, viszont a reptér területe az állam tulajdonában maradt. A BAA másfél évvel később továbbértékesítette a Budapest Airportot és azzal együtt a 75 évre szóló üzemeltetést a Hochtief építőipari csoport reptér-üzemeltetéssel foglalkozó vállalatának és három pénzügyi partnerének.

A Gyurcsány-korszak után szinte csak romokat és adósságokat öröklő magyar kormánynak nem sok választása maradt. Mivel a kisebbségi részesedés már nem biztosított érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében, így 2011-ben eladta 25 százalékos tulajdonjogát. A Hochtief-csoport 2013-ban aztán szintén túladott meglévő részesedésén. A vállalat többségi tulajdonosa így jelenleg AviAlliance (55,44 százalék tulajdonrésszel), amely többek közt az athéni, düsseldorfi és hamburgi reptereket is üzemelteti. A további tulajdonosok a Malton (a GIC leányvállalata) 23,33 százalékkal, valamint a Caisse de dépôt et placement du Québec, a második legnagyobb kanadai nyugdíjalap 21,23 százalékkal.

A Budapesten kialakult helyzet nem egyedülálló, az elmúlt évtizedekben a légikikötők esetében egyre többször történik részleges vagy teljes privatizáció, ennél fogva pedig számtalan működési modell létezik. Az üzemeltetés végbe mehet többek közt egy kormányhivatal vagy kijelölt minisztérium, szerződtetett vagy tulajdonló magánvállalat, illetve Köz-magán társulás révén is.

De miért igyekszik a kormány minden erejével visszavásárolni Magyarország legforgalmasabb repterét? Nos, a hosszú távú megtérülésen túl ebben az esetben érdemes megvizsgálni a légikikötők szerepét.

A repülőterek kulcsfontosságúak a városok, országok és régiók gazdasági fejlődése szempontjából. A kereskedelem csomópontjai, amelyekről utasokat és rakományt szállítanak a világ minden tájára. Ezt az amerikai Duke Egyetem kutatása is alátámasztja, miszerint a repülőterek fejlesztése összefügg a gazdasági fejlődéssel. A magyar kormány álláspontja szerint azonban jelenlegi tulajdonosi köre csupán befektetéskent tekint a Liszt Ferenc Repülőtérre, így stratégiai megközelítés és érdemi fejlesztések nélkül, a szolgáltatások díjának növelésével igyekeznek minél több pénzt kisajtolni belőle. A költségeket leszorították, az alkalmazott árakat viszont felsrófolták, ami azt eredményezte, hogy az egy utasműveletre eső díj a régióban Ferihegyen a legmagasabb, miközben a környező országok légikikötőinek színvonala szépen lassan maga mögött hagyja a budapesti riválisét.

Pedig a minőség – mint a legtöbb termék vagy szolgáltatás esetében – rendkívül fontos. Ahogyan azt Palkovics László, korábbi technológiai és ipari miniszter a Figyelőnek adott interjújában 2021-ben is jelezte, a Budapest Airportnak hatalmas szerepe van a turizmusban, a reptéren is múlik az ágazat szerepe, hiszen ez az első helyszín, amit a turisták meglátnak.

Ha azt tapasztalják, hogy a reptéri szolgáltatások minősége nem megfelelő, a létesítmény kicsi és túlzsúfolt, valamint a belvárosba való bejutás is időigényes, akkor az nem vet jó fényt hazánkra” – fogalmazott.

Hozzátette azt tapasztalták, hogy a jelenlegi tulajdonosi kör megnehezíti a beruházási, fejlesztési folyamatokat, kísérleteteket. „Számukra nem prioritás annak fejlesztése a magyar gazdaság versenyképesebbé tétele, az idegenforgalom élénkítése és a közlekedéspolitikai célok elérése érdekében.

Az immár leköszönt miniszter szerint a környező országok repterei jó kezekben vannak, tiszták, rendezettek. Bécs, Pozsony, Prága, Varsó és Bukarest egyaránt komoly sikereket tud felmutatni, míg Budapest egyértelműen lemaradt. Kiemelte, egyértelműen bebizonyosodott, hogy a reptér 2005-ös privatizálása ellentétes volt Magyarország stratégiai érdekeivel.

Pedig a repülőtér hasznosítása a turisztikai és kereskedelmi bevételek növelésére elsődleges szempont lehet a jövőben. Ha a statisztikákat nézzük, a Budapest Airport túlélte a járvány okozta viszontagságos időszakot, a többi európai országhoz képest azonban Magyarország légiforgalma (melynek legjelentősebb részét a Liszt Ferenc Repülőtér teszi ki) finoman szólva sem túl kiemelkedő.

A tavalyi év harmadik negyedévében megelőzött minket többek közt Csehország, Finnország, Románia, valamint Ausztria is, és épphogy csak sikerült a rangsorban Bulgária, Ciprus, Izland és Luxemburg előtt végezni. Egy jól megszervezett stratégiával kétségkívül lenne még potenciál a fejlődésre.

Az ágazat gyorsan és megállíthatatlanul növekszik. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által közölt becslések szerint a légi közlekedés iránti kereslet a következő húsz évben évente átlagosan 4,3 százalékkal fog emelkedni. Ha ez a növekedési pálya 2036-ig megvalósul, akkor a szektor tizenhárom év múlva 15,5 millió közvetlen munkahellyel és 1500 milliárd dollár GDP-vel járul majd hozzá a világgazdasághoz.

Továbbra is kérdéses, hogy a Budapest Airport tulajdonosi köre mennyire taksálja a tulajdonjogának értékét. Ettől függetlenül kijelenthető, hogy – a trendek alapján – hosszútávon jövedelmező lehet Magyarországnak a reptér visszavásárlása.