Kritikus ásványi anyagok: a kínálati oldalon jelentkezhetnek a problémák

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentésében azt írja, a 2017 és 2022 közötti időszakban a lítium iránti általános kereslet megháromszorozódott, a kobalt iránti kereslet 70 százalékkal ugrott meg, a nikkel iránti kereslet pedig 40 százalékkal nőtt.

A párizsi székhelyű szervezet Critical Minerals Market Review című kiadványa szerint a növekedés fő tényezője „az energiaszektorból érkező kereslet”.

Ezzel egy időben a kritikus ásványi anyagokra irányuló fejlesztési beruházások a 2021-es 20 százalékos emelkedést követően 2022-ben 30 százalékkal nőttek.

„A lítium fejlesztésére szakosodott vállalatok 50 százalékos növekedést regisztráltak a kiadásokban, őket követik a rézre és a nikkelre összpontosítók” – tette hozzá az IEA, megjegyezve, hogy a kínai cégek tavaly csaknem megduplázták a beruházási kiadásaikat.

Az energiaügynökség 2022 decemberében már jelezte, a megújuló energiaforrások jó úton haladnak afelé, hogy az évtized közepére megelőzzék a szenet, és a bolygó legnagyobb villamosenergia-termelő forrásává váljanak.

Tekintettel arra, hogy a Föld stratégiai fontosságú nyersanyagai óriási jelentőséggel bírnak az alacsony és nulla kibocsátási technológiák szempontjából – a lítium például szerves részét képezi az elektromos járművek akkumulátorainak –, a bányászatukra és feldolgozásukra alkalmas telephelyek fejlesztése jelentős geopolitikai vonatkozással bír.

Az IEA szerint, ha a kritikus ásványi nyersanyagok ágazatában tervezett összes projekt megvalósul, akkor a kormányok által bejelentett éghajlati kötelezettségvállalások teljesítéséhez elegendő készlet állhat rendelkezésre.

A projektek késedelmének kockázatai, valamint a „technológia-specifikus hiányosságok” azonban kihívást jelentenek, így az ellátási lánc koránt sincs biztonságban.

A bolygó előtt álló hatalmas feladat jeleként az IEA szerint az évtized végéig még több projektre lesz szükség ahhoz, hogy a kínálat lépést tudjon tartani a kereslettel, és a globális felmelegedést 2030-ra a párizsi egyezmény szerinti 1,5 Celsius-fokra lehessen korlátozni.