Németországban eredményes az amerikai udvarlás
A német textiliparipari vállalatok sorra mentek csődbe elmúlt pár évtizedben, aminek következtében csaknem félmillió munkavállaló vesztette el állását. A nagyobb hajógyárakat áthelyezték, vagy ahogy például az 1893-ban alapított, híres Bremer Vulkan, összeomlottak; a Ruhr-vidéki szénbányák 2018-ra bezártak, az acélipar pedig összezsugorodott.
Mindezek után most egy újabb hullám érte el Németországot, amely veszélyezteti a jólétet és a munkahelyek megszűnéséhez vezet. Ez pedig az ipari vállalatok elvándorlása.
A vállalatok tömeges bedőlése és a termelési folyamatok országon kívülre való áthelyezése alapvetően három okra vezethető vissza.
Az első az energia-ársokk. Egy brandenburgi fóliagyártó vállalkozásnak, az Orafoltnak például naponta körülbelül 32 ezer köbméter gázra van szüksége, melyet a jelenlegi díjszabás mellett nem tud kifizetni. A vezetők a hatalmas költségnövekedés miatt a fóliagyártási folyamat egy részét az Egyesült Államokba akarják áttelepíteni.
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) felmérése szerint a vállalatok 17 százaléka a magas energiaárak miatt csökkenteni kívánja a hazai termelését, nyolc százalékuk pedig a teljes termelés áthelyezését tervezi. Martin Wansleben, a DIHK vezetője ugyan nem pánikol, de azt mondta: „Gazdaságunk helyzete drámai”.
Siegfried Russwurm, a német iparszövetség (BDI) elnöke szintén a fokozatos dezindusztrializációra figyelmeztet. Az aggodalom megalapozott, hiszen az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből (GVA) Németországban 2016 óta 25,9 százalékról 23,4 százalékra csökkent.
A második fontos tényező a kutatás túlbürokratizáltsága. Európában a politika szabályozásra való hajlama – főként a kockázatoktól való félelem miatt – rendkívül magas, ami a kutatásintenzív cégeket külföldre üldözi. A Bayer AG a gyógyszerüzletágának jövőjét már nem Európában, hanem az Egyesült Államokban és Kínában látja.
A vakcinákat fejlesztő BioNTech is változásokra készül. A mainzi gyógyszergyár sikertörténetnek számít; az alapítók, Ugur Sahin és Özlem Türeci egy éven belül kifejlesztettek egy koronavírus elleni vakcinát, ezért pedig a szövetségi elnöktől megkapták az egyik legmagasabb német állami elismerést, a Nagy Érdemkereszt csillaggal nevű kitüntetést. A vállalat rákkutatásának fontos részei azonban hamarosan az Egyesült Királyságba költöznek.
Végül a harmadik ok az Egyesült Államok „csábítása”: az USA egyre több német vállalatot ösztönöz termelésének áthelyezésére. És hogy mit kínálnak az amerikaiak? A piac közelsége és a devizakockázatok minimalizálása mellett elsősorban alacsony energiaárakat és bőkezű állami támogatásokat.
Az RWE szélerőműparkjai hamarosan megjelennek Kalifornia nyugati partjainál. Az esseni székhelyű energiavállalat tavaly év végén szerezte meg a telepítési jogokat, az új szélerőműpark pedig 640 ezer amerikai háztartást lát majd el megújuló energiával. Az inflációcsökkentési támogatási csomag értelmében a tengeri szélerőművek akár 30 százalékos adójóváírásban is részesülhetnek.
Az utóbbi években rekordnövekedést elérő Siemens Gamesa, valamint az 1936-ban alapított, csőgyártásra specializálódott EEW (Erndtebrücker Eisenwerk) vállalat jelenleg szintén üzemek létrehozásán dolgozik az Egyesült Államokban.
Számos amerikai állam küldöttsége eközben Európába utazik, hogy népszerűsítse az inflációcsökkentési törvény feltételeit. Justin Kocher, az iparágspecifikusan munkaerőt toborzó JobsOhio nemzetközi üzletág igazgatója így fogalmazott: „Nem hiszem, hogy valaha is olyan keményen udvaroltunk volna a vállalkozásoknak, mint most”.