Nyolc EU-tagállam gyeplőjét húzza az államadósság

Az Eurostat legfrissebb, harmadik negyedéves adatai azt mutatják, hogy a legtöbb uniós országban csökkent a GDP arányos államadósság az előző negyedévi adatokhoz képest, átlagosan 1,7 százalékkal. A huszonhétből csupán négy tagállamban, Svédországban (0,2 százalék), Franciaországban (0,3 százalék), Csehországban (1,7 százalék) és Bulgáriában (1,8 százalék) nőtt az adósság aránya a hazai össztermékhez képest, míg a tavalyi év azonos időszakához mérve csak a cseh gazdaság növelte az ország GDP-jét meghaladó mértékben a tartozásait.

Hogy lehetséges, hogy minden ország jobban teljesít? Nos, ehhez nagymértékben hozzájárult az orosz-ukrán háborút követően elszabadult infláció, amely az adósságokat is elinflálta. Ha ugyanis az árak hirtelen megugranak, az azt is jelenti, hogy az előző évihez képest jócskán nő a megtermelt jószágok ára, vagyis a nominális növekedés nagyobb lesz. Ezáltal a GDP is nő, ami jelen esetben – az államadóság bruttó hazai össztermékhez viszonyított arányát tekintve – azt eredményezi, hogy csökken az államadósság százalékos értéke.

A tavalyi harmadik negyedévi adatokat 2021 azonos időszakával összevetve kiderül, hogy az államadósság arányának csökkentésében Görögország (24,7 százalék), Ciprus (14,9 százalék) és Horvátország (11,1 százalék) járt az élen. Az Európai Unióban átlagosan 4,6, az euróövezetben 4,3 százalékos csökkenés történt.

Magyarország GDP arányos államadóssága egyéves viszonylatban 3,8 százalékkal csökkent, ami kifejezetten jó teljesítmény, hiszen a rezsicsökkentés, a minimálbér-emelés, a nyugdíjemelések és a 13. havi nyugdíj is jelentős terhet róttak az államkasszára. Ha pedig a második negyedéves adatokhoz képest mért -1,7 százalékos változást nézzük, hazánk az uniós középértéket felülmúlva az élmezőnyhöz tartozik.

Az államadósság alapvetően nem feltétlenül rossz dolog. Rövid távon jó eszköz az országok számára, hogy a gazdasági növekedésükhöz való beruházáshoz szükséges többletforrásokhoz jussanak. Ennek köszönhetően tudja egy ország biztosítani az állampolgárok jólétét, az infrastruktúra, illetve a különböző intézmények azonnali fejlesztését. Akkor lesz belőle az ország gazdaságát is érintő probléma – ami a befektetői hangulatot is befolyásolja –, amikor a GDP arányos államadósság eléri a kritikus szintet.

Világbank 2013-as tanulmánya szerint a fejlett gazdaságoknál a küszöbérték 77 százalék. Ha az államadósság ezt tartósan meghaladja, akkor minden egyes további százalékpontnyi adósság 0,017 százalékpontnyi éves reálnövekedésbe kerül. Nos, az EU-átlag a GDP arányos államadósság tekintetében 85,1 százalék, ami nyolc ország többlettartozásainak köszönhető.

Az érintett nyolc tagállam: Görögország (178,2 százalék), Olaszország (147,3 százalék), Portugália (120,1 százalék), Spanyolország (115,6 százalék), Franciaország (113,4 százalék), Belgium (106,3 százalék), Ciprus (91,6 százalék) és Ausztria (81,3 százalék).

Ciprust és Görögországot leszámítva a fent említett országok – főként Franciaország, Olaszország és Spanyolország – nominális GDP tekintetében az Európai Unió húzóerejének számítanak, ami egyben azt is jelenti, hogy az államadósságuk miatt az unió éves gazdasági reálnövekedése elmarad a potenciáljától.

A jelenlegi adatok alapján, a Világbank számításaival élve Görögország 1,72 százalékot, Olaszország 1,2 százalékot, Portugália 0,73 százalékot, Spanyolország 0,66 százalékot, Franciaország 0,62 százalékot, Belgium 0,5 százalékot, Ciprus 0,25 százalékot Ausztria pedig 0,07 százalékot veszít éves reálnövekedéséből a GDP arányos államadóssága miatt.