Ötszázezer magyart hív a haza

De vajon mely területekről számíthat a magyar munkaerőpiac „erősítésre”?

Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyarokéi, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia, csak utána jöhet mindenki más – jelentette ki Orbán Viktor március 9-én Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.

A miniszterelnök kifejtette: Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkavállalóra, és e tekintetben a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt.

Elmondása szerint a közmunkások nem a tartalékot képezik, ott arról van szó, hogy segély helyett munkát adnak az embereknek, akik így kellő megbecsülés mellett képesek magukat és a családjukat eltartani. Van azonban földrajzi tartalék, nem véletlen, hogy a nagy iparfejlesztési beruházásokat illetően Kelet-Magyarországra összpontosítanak. „Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza egy év múlva, Miskolc nehezebb eset” – sorolta.

Hozzátette: fölkészül Békés vármegye, ott még vannak tartalékok. Másrészt, ha kihasználják a mostani együttműködésre épülő európai uniós politikai hangulatot, amely előnyben részesíti a regionális együttműködést és segít a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartásban, különösen a gazdasági kapcsolatok kiépítésében, mozgósíthatják az ottani munkaerő-tartalékokat.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Az erősítésre kétségkívül szükség van, itt azonban fontos szempont figyelembe venni a munkavállalók oldalát is. A határon túli magyar kisebbségeket érő atrocitások és elnyomó szabályzások alapján talán nem túlzó kijelenteni: hasonló vagy jobb életkörülmények garantálásával lenne fogékonyság honfitársainkban a költözésre.

Az tudjuk, hogy mintegy 14-14,5 millió magyar él a világon, közülük közel 9,7 millió Magyarországon, tehát 4,3-4,8 millió honfitársunk közül kell meggyőzni 500 ezret, hogy szebb élet várja hazánkban. Na de kiket lehetne megszólítani?

Erre a kérdésre Nemzetstratégiai Kutatóintézet 1985 és 2015 között végzett tanulmánya adhat választ. A vizsgált 30 év alatt Magyarország demográfiai helyzetét sajátos folyamatok alakították. „A szomszédos országokhoz képest a hazánkba irányuló áttelepülés jelentős volt, és a bevándorlók nagy része a fogadó országgal megegyező, azaz magyar volt. A határon túli magyarok ugyanis olyan nagy számban és arányban érkeztek az elmúlt évtizedekben, hogy a történelmi Magyarország határainak figyelembevételével az összes hazánkba irányuló vándorlás felét akár belföldi vándorlásnak is tekinthetnénk” – olvasható a kutatóintézet elemzésében.

Forrás: Nemzetstratégiai Kutatóintézet

Mint az a képen látható adatokból kiderül, a legtöbben Romániából érkeztek, míg a dobogóra Ukrajna és Szerbia fért fel. Ebből a három országból számíthatunk tehát a legtöbb hazatérőre, bár a szomszédban dúló háború a Kárpátaljáról érkezőkkel némileg felboríthatja az arányokat.  A hazavándorlókról elmondható, hogy gazdaságilag aktívabbak és magasabban képzettek, mint a magyarországi lakosság átlaga. Tehát minőségi munkaerőpótlásról beszélhetünk.

Maslow-piramis (Forrás: Wikipédia)

A külhoni magyarok hazacsábításához azonban nem elég csak a szívet megszólítani, olyan motivációs erőre van szükség, ami meggyőzi őket arról, hogy jobb körülmények között dolgozhatnak és élhetnek Magyarországon. Ha az Abraham Maslow által kidolgozott szükséglethierarchiát vesszük alapul, akkor a fiziológiai és szociális szükségleteikre, valamint a fizikai és anyagi biztonságra hazánkban garanciát találhatnak. Az önbecsülés és az önmegvalósítás kielégítése az, amelyek terén a vállalatoknak, a kormány támogatásával fel kell venniük a versenyt a szomszéd országokkal.